Osztályos egyezség megtámadása
"Tisztelt Ügyvéd Úr! Hagyaték, illetve örökösödés ügyében fordulok Önhöz. Édesanyám ... végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt. ... Az örökhagyónak házastársa és ... gyermeke volt, így a haszonélvezeti jogokat a házastárs, az ingatlanvagyont ..., gyermekek örököltük. Hosszú, kínos vitákat követőn osztályos egyezséget kötöttünk: a hagyaték rám eső részéről lemondtam azzal, hogy cserébe az ... lakás másik felét ajándékozási szerződéssel, haszonélvezeti jogok nélkül megkapom, illetve a jelenlegi, (hagyaték tárgyát nem képező) lakásomról is törlésre kerül a szüleim részére bejegyzett haszonélvezeti jog. ...A lakást egyébként ezelőtt sohasem láttam... A lakás kiürítését követően vettük csak észre, hogy a falak sok helyen megrepedtek. A statikai vizsgálatok jelenleg még folyamatban vannak, de valószínűsíthető, hogy annak értéke meg sem közelíti a hagyatéki eljárás során becsült értéket. A hosszú bevezető után a kérdésem, ha bebizonyosodik a lakás jelentős érékcsökkenése, van lehetőség a hagyaték újbóli megnyitására, újratárgyalására? Ahogy említettem, egyáltalán nem tartjuk a kapcsolatot, és biztos vagyok abban, hogy apa és lánya, illetve annak családja között már létrejött egy olyan szerződés vagy született végrendelkezés, melynek értelmében az apa esetleges halálakor a hagyatékból engem és családomat kizárnak, de hagyatékukra nem is tartunk igényt. Azt azonban mindenképp szeretném megelőzni, hogy adósságot hagyjanak ránk (pl. egy addigra köztartozást felhalmozott kft-t). Arra sok esélyt nem látok, hogy erre vonatkozó szerződést kössünk, ezért volna rá lehetőség, hogy akár közjegyző előtt előre, lemondó nyilatkozatot tegyek / tegyünk? Végezetül, jogilag változtatna valamit a helyzetemen, ha egy orvosi vizsgálat eredményeképp esetleg kiderülne, hogy genetikailag nem is az apám?"
A Ptk. 7:96.§-a értelmében az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Az örökös továbbá saját vagyonával is felel a hagyatéki költségekért, illetve a hagyatéki eljárás költségeiért. Vagyis: az örökös felelőssége a hagyatéki tartozásokért főszabály szerint csak az öröksége erejéig terjed, saját vagyonával csak akkor felel a megörökölt tartozásokért, ha öröksége nincs a birtokában, illetve, ezen túl, akár saját vagyonából is állnia kell a hagyatéki költségeket és a hagyatéki eljárás költségeit. (A hagyatéki költségek a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségeket jelentik.)
Az örökséget nem kötelező elfogadni, az öröklésről ugyanis le lehet mondani és az örökséget vissza lehet utasítani.
Az örökséget az öröklés megnyílása után vissza lehet utasítani. Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult. A március 15-én hatályba lépett új Ptk. a részleges visszautasítás lehetőségének eseteit tehát bővítette, mivel lehetővé teszi a végintézkedés, illetve a törvényes öröklés rendje szerint örökölt rész önálló visszautasítását. Tehát már lehetséges például elfogadni a végintézkedés útján örökölt vagyont, s visszautasítani a többit. A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen. Amennyiben vissza kívánja utasítani az örökséget, oda kell figyelni továbbá arra is, hogy ne tegyen semmi olyat, amit a visszautasítás jogáról való lemondásnak lehet minősíteni. A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni ugyanis az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által - bármely érdekelt kérelmére - kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.
Az öröklésről lemondani tehát csak az örökhagyó életében, mégpedig az örökhagyóval kötött írásbeli szerzõdéssel lehet, az örökség visszautasítása ezzel szemben az öröklés megnyílta után az örökös által tett egyoldalú nyilatkozattal lehetséges. Kérdésére tahát az a válasz, hogy az örökhagyó életében az örökhagyóval kötött szerződéssel mondhat le az öröklésről, de az örökhagyó halálát követően, az öröklés megnyílása után egyoldalú nyilatkozattal vissza is utasíthatja azt.
Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!
Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.
Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.
Elérhetőség
Dr. Fülöp BotondPécs, Király u. 15.
Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com