2016.11.27 07:54

Ki kell adnia a törzskönyvet a Lombardnak

Fontos és az adósok számára kedvező ítéletet hozott a Kúria öttagú tanácsa 2016. július 5-én. Hatályában fenntartotta ugyanis a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletét, melyben az utóbbi bíróság kötelezte a Lombardot a kölcsönből megvásárolt gépjármű törzskönyvének felperes részére történő kiadására. Pótolta továbbá az alperesnek a fenti gépkocsira a gépjármű-nyilvántartásba az alperes javára bejegyzett opciós jog törlésére irányuló hozzájáruló nyilatkozatát.

A Kúria ítéletében megállapította, hogy bár a felek a Ptk. 200.§ (1) bekezdése alapján nem voltak elzárva attól, hogy önálló, atipikus biztosítékként kössék ki azt, hogy a gépjármű törzskönyvét az adós kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan telejsítéséig a hitelező jogosult birtokolni, ám ennek a szerződés rendelkezéseiből egyértelműen ki kell derülnie. A perbeli esetben azonban ilyen kikötést a szerződés értelmezése alapján nem lehetett megállapítani.

Ezúton is gratulálok Dr. Budai Anikó kolléganőnek!

Az ítélet lejjebb teljes terjedelmében olvasható.

Dr. Fülöp Botond

2016. november 27.

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.

 
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Pfv.V.21.971/2015/6.
A tanács tagjai:
Dr. Bartal Géza a tanács elnöke
Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró
Dr. Farkas Attila bíró
Dr. Vezekényi Ursula bíró
Dr. Osztovits András bíró
A felperes:
...
A felperes képviselője:
Dr. Budai Anikó ügyvéd 
Az alperes:
...
Az alperes képviselője:
dr. Waldmann Gábor ügyvéd
A per tárgya:
Gépjármű törzskönyvének kiadása és egyéb követelés
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:
Alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: 
Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.007/2015/5.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Szegedi Törvényszék (13.P.21.869/2014/13.
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
 
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
 
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes és az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) 2007. szeptember 21-én a ... forgalmi rendszámú ... személygépkocsi vételárának finanszírozása céljából 2.185.000 forint deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek. 
[2] A kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg a kölcsön visszafizetésének biztosítására a kölcsönből finanszírozott gépjárműre egyrészt opciós jogot alapítottak az alperes javára, másrészt adásvételi szerződést kötöttek. Az adásvételi szerződés hatályba lépését olyan jogerős bírósági vagy egyéb határozat hozatalához kötötték, amely alapján az alperessel szemben végrehajtás kezdeményezhető. 
[3] Az opciós jog időtartamáról úgy állapodtak meg, hogy az alperes e jogát a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig gyakorolhatja, amíg a kölcsönszerződésből eredő tartozását a felperes maradéktalanul nem teljesíti. Az opciós szerződés 7. pontjában ugyanakkor akként rendelkeztek, hogy az alperes a vételi jogát akkor gyakorolhatja, ha a felperes a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontra nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, vagy ha a kölcsönszerződés felmondásra kerül. Az opciós szerződés 6. pontjában a felek az alperes javára alapított vételi jog biztosítására a gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki.
[4] A kölcsönszerződés részévé vált az alperes HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzata, mely egyebek között az alábbi rendelkezéseket tartalmazta:
[5] IV.7. pont: „Amennyiben az elsődleges biztosíték opció és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, a kölcsönbevevő köteles a hitelező felszólítására az eredeti feltételekkel egyező tartalommal ismét vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap."
[6] IV.9. pont: „Amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni."
[7] VI.1. pont: „A kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező, mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg."
[8] XII.1. pont: „A hitelező jogosult az üzletszabályzat módosítására. Az üzletszabályzat módosítását annak hatályba lépése előtt legalább 15 nappal korábban ajánlott levélben megküldi a kölcsönbevevőnek.
Amennyiben a kölcsönbevevő a fenti határidőn belül írásban nem nyilatkozik, az üzletszabályzat módosítását a hitelező a kölcsönbevevő által elfogadottnak tekinti. Az üzletszabályzat módosítása a hatályba lépésétől kezdve vonatkozik, a még le nem járt kölcsönszerződésekre."
[9] Az alperes a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzata helyébe 2009. augusztus 1. napjával a HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzatát léptette. Ennek V.6. pontja szerint: „A hitelező javára az eszközből megvásárolt gépjárműre - a felek között létrejött opciós szerződéssel - alapított opciós jog ún. „zárt opció", azaz a hitelező opciós jogát az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja, az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt ..."
[10] Az alperes az opciós szerződés aláírásától számított 5 év elteltével nem hívta fel a felperest arra, hogy engedjen újabb opciót, a felperes ugyanakkor kérte az alperestől a gépjármű törzskönyvének kiadását, amelytől az alperes elzárkózott.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[11] A felperes keresetében az alperestől a gépjármű törzskönyvének kiadását, valamint a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett opciós jog törléséhez szükséges jognyilatkozat bírósági ítélettel történő pótlását kérte. Arra hivatkozott, hogy opciós jog csak a kölcsönszerződés megkötésétől számított 5 éven belül lett volna gyakorolható, melyre nem került sor, így 2012. szeptember 21-én megszűnt az opciós jog, és az annak biztosítására alapított elidegenítési és terhelési tilalom is. Az üzletszabályzat ismételt vételi jog engedélyezésére irányuló rendelkezése jogszabály megkerülésére irányul, ezért semmis. Az alperes az adásvételi szerződés alapján sem jogosult magánál tartani a törzskönyvet, egyrészt mert az színlelt, másrészt a hatályba lépését szabályozó 4. pontját jogerős ítélet közérdekű perben tisztességtelennek minősítette.
[12] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy az opciós szerződés 7. pontjából és a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzat helyébe lépett HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzat V.6. pontjából kitűnően a javára alapított vételi jog ún. zárt opció, amely a kölcsönszerződés felmondásának napján nyílik meg, így az a felperes álláspontjával szemben nem járt le 2012. szeptember 21-én. Az üzletszabályzat rendelkezése szerint csak akkor köteles kiadni a törzskönyvet és az opciós joga törléséhez szükséges jognyilatkozatot, ha a felperes a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, ami azonban nem történt meg. Az üzletszabályzat IV.9. pontja önálló biztosítéknak tekinthető, az a törzskönyv birtokban tartására lehetőséget ad számára.
Az első- és másodfokú ítélet
[13] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest az alperes javára perköltség megfizetésére kötelezte. A vételi jog gyakorlásának időtartamára vonatkozó szerződéses rendelkezést érvénytelennek ítélte, melynek során figyelembe vette, hogy a HIT/2005.06.01. számú üzletszabályzat IV.7. pontjának tisztességtelenségét - a perbeli szerződésre is irányadóan - a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletével megállapította. Az üzletszabályzat fenti pontja helyébe a HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzat vonatkozó rendelkezései léptek, azonban a zárt opcióval kapcsolatos okfejtést nem fogadta el, és a HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzat V.6. pontjának és az opciós szerződés 4. pontjának értelmezése alapján megállapította, hogy az alperes a vételi jogát legfeljebb a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt gyakorolhatta volna, melyre nem került sor, így az megszűnt. Ugyanakkor az üzletszabályzatok IV.9. és V.7. kikötéseiből arra következtetett, hogy a törzskönyv birtokban tartására vonatkozó rendelkezés egy atipikus, az opciós és az adásvételi szerződéstől független, önálló biztosíték, amely alapján az alperes a szerződés teljesítéséig jogosult a törzskönyv birtokban tartására.
[14] A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, kötelezte az alperest a ... frsz.-ú ... típúsú gépjármű törzskönyvének felperes részére történő kiadására. Pótolta továbbá az alperesnek a fenti gépkocsira a gépjármű-nyilvántartásba az alperes javára bejegyzett opciós jog törlésére irányuló hozzájáruló nyilatkozatát. A felperes elsőfokú perköltségére kötelezését mellőzte, és kötelezte az alperest a felperes javára elsőfokú perköltség megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta és a pervesztes alperest kötelezte a másodfokú eljárási költség megfizetésére is.
[15] A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a HIT/2005.06.01. számú üzletszabályzat opciós jog gyakorlására, illetve meghosszabbítására vonatkozó, a perbeli kölcsönszerződés részét képező HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzat IV.7. pontjával megegyező tartalmú rendelkezéseknek a tisztességtelensége közérdekű perben került megállapításra, egyebekben pedig e kikötés az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) kógens rendelkezésének megkerülését célozza, ezért érvénytelen. Annak azonban nincs jelentősége, hogy a HITGd/2009.08.01. üzletszabályzat V.6. pontja miként rendelkezik, ugyanis a peres felek jogviszonyában az nem váltotta fel a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzatot. Az ügyben irányadó 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szigorúan behatárolt körben - a kamat, díj és egyéb szerződési feltételek egyoldalú módosítására - ad speciális felhatalmazást a hitelező számára. A perbeli üzletszabályzat XII.1. pontja szerinti, az alperes részére korlátozás nélküli módosítási jogot biztosító üzletszabályzati rendelkezés az alperessel szerződő félre indokolatlanul hátrányos, ezért a Ptk. 209. § (1) bekezdésére is figyelemmel tisztességtelen, így a HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzat rendelkezése a Ptk. 209/A. § (2) bekezdése értelmében nem vált a perbeli fogyasztói kölcsönszerződés részévé. Az alperes vételi joga ezért a szerződéskötéstől számított 5 év elteltével, azaz 2012. szeptember 21-én megszűnt.
[16] A jogerős ítélet értelmében annak nincs akadálya, hogy atipikus biztosítékként a felek kikössék a törzskönyv birtoklásának jogát mindaddig, amíg a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeit nem teljesíti maradéktalanul, azonban a perbeli esetben a felek ilyen tartalmú megállapodást nem kötöttek. Az opciós szerződés 6. pontja szerint a felek a vételi jog, és nem a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettség biztosítására kötöttek ki az alperes javára elidegenítési és terhelési tilalmat. Az opciós jog megszűnésével együtt a járulékos jogosultságok is megszűntek. Az üzletszabályzat alperes által hivatkozott IV.9. pontja az üzletszabályzat VI.1. pontjával és az opciós szerződés 6. pontjával együttesen értelmezve csupán annyit jelent, hogy ha a kölcsönbevevő teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a hitelező köteles kiadni a törzskönyvet és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot. Nem vonható le azonban ebből a szerződési feltételből az a következtetés, hogy akkor is jogosult az alperes magánál tartani a törzskönyvet, vagy megtagadni az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges nyilatkozatot, ha az e jogosultságok alapjául szolgáló opciós joga megszűnt.
[17] Közérdekű perben kimondott szerződéses kikötés tisztességtelenségére tekintettel az adásvételi szerződés időbeli hatálya, hatályba lépésének időpontja nem határozható meg, ennek hiányában pedig a kölcsönszerződés biztosítékául nem szolgálhat, az érvénytelen rész nélkül ugyanis a szerződés nem teljesíthető. Az opciós jog megszűnésére, valamint az adásvételi szerződés érvénytelenségére figyelemmel pedig az alperesnek nincs érvényes jogcíme a törzskönyv birtokban tartására.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[18] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és - tartalmilag - az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az atipikus biztosíték az üzletszabályzatban önállóan került kikötésre, az nem áll összefüggésben sem az opciós, sem az adásvételi szerződésben rögzítettekkel, ezért ez a jogcíme arra, hogy a gépjármű törzskönyvét változatlanul birtokában tartsa és az opciós jog törléséhez szükséges nyilatkozatot a szerződés teljes teljesítéséig ne adja ki. Bírói gyakorlatra utalással állította, hogy a fedezetet biztosító jogcímeket nem lehet leszűkíteni a Ptk. XXIII. fejezetében szabályozott dologi biztosítékok nyújtására vonatkozó megállapodásokra. A felek szabad akarata kiterjed a típusszabadságra is, azaz a felek szabadon megállapodhatnak abban, hogy a törzskönyv kiadását a felperesi teljesítésekhez kötik. 
[19] Szerinte a bíróság tévesen állapította meg, hogy a felek között nem jött létre ilyen tartalmú megállapodás. A Ptk. 216. § (1) bekezdése szerint ugyanis szerződést szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is lehet kötni, illetve kifejezésre juttatni. A felperes nem kifogásolta, hogy a gépkocsi törzskönyvét az ügyletkötéskor nem kapta meg, a törzskönyv kiadását csak az opciós jog lejártát követő időben kérte. Ezzel a ráutaló magatartásával az alperesi birtokban tartást tudomásul vette, melynek következtében nem lehet azt megállapítani, hogy a felek között nem jött létre megállapodás a törzskönyv birtokban tartására. A felperesnek kellett volna azt bizonyítani az eljárás során, hogy a szerződésből eredő fizetési kötelezettségének eleget tett, amely alapján a gépjármű törzskönyve visszajár neki. Utalt arra, hogy hasonló tényállás mellett a Ptk. 193. § (1) bekezdés rendelkezéseit figyelembe véve törzskönyv kiadása iránti igény jogerős elutasítására került sor.
[20] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen az 1952. évi III. törvény (Pp.) 272. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását, amennyiben pedig erre nem kerül sor, úgy a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Hpt. 210. § (1) bekezdésére hivatkozással vitatta, hogy a perbeli ügylet esetén ügyletkötési akaratot ráutaló magatartással is ki lehet érvényesen fejezni, egyebekben pedig a közérdekű perben született ítélet jelen perre is kiható következménye az, hogy az alperesnek az opciós jog és az ahhoz járulékos jelleggel kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom megszűnésére, valamint adásvételi szerződésre tekintettel nincs jogcíme az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges nyilatkozat, továbbá a gépjármű törzskönyvének kiadása megtagadására. A felperes saját jogi álláspontjának alátámasztására szintén bírósági határozatokra hivatkozott.
A Kúria döntése és jogi indokai
[21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölte, hogy a jogerős ítélet szerinte mely konkrét jogszabályi rendelkezést sérti, és ennek alátámasztására kérelmét megfelelő indokolással támasztotta alá, ezért a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítására nem kerülhetett sor.
[22] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem keretei közt vizsgálta felül a jogerős ítéletet [Pp. 275. § (2) bekezdés], és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[24] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jogszabálysértő-e a másodfokú bíróság azon döntése, miszerint a peres felek közötti szerződéses jogviszonyban irányadó alperesi üzletszabályzat bármely érvényes és hatályos rendelkezéséből, illetve a felek között az az alapján kialakult gyakorlatból (a felülvizsgálati kérelem hivatkozása szerinti ráutaló magatartásból) következik-e olyan atipikus önálló biztosíték fennállása, ami alapot teremt az alperes számára a törzskönyv birtokban tartására.
[25] A felek közötti összetett szerződéses jogviszonyban főkötelemként kölcsönszerződés és annak biztosítására több biztosítéki jellegű megállapodás megkötésére került sor. Azt, hogy az alperes önálló biztosítéki jellegű opciós joga az ügyletkötést követő 5 év elteltével megszűnt, egyrészt a felülvizsgálati kérelem - Pp. 272. § (2) bekezdése szerinti módon és az ott írt feltételeknek megfelelő - keretei nem érintették, másrészt az alperesi üzletszabályzatokra vonatkozó közérdekű keresetek alapján hozott jogerős bírósági ítéletek hatálya a felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás tekintetében is meghatározók. Mindezek alapján a kiinduló jogi helyzet szerint az alperes vételi joga megszűnt, ugyanis a jogerős ítéletben kifejtett érvelésnek megfelelően mind az opciós jog meghosszabbítására, mind pedig az opciós jog gyakorlására nyitva álló határidő kezdetére vonatkozó rendelkezések -  a közérdekű perekben született határozatok következtében, illetve kógens jogszabályi rendelkezés megkerülésére irányuló célzatukra figyelemmel - semmisek. A biztosítéki jelleggel kötött adásvételi szerződés rendelkezései sem irányadóak, tekintettel arra, hogy közérdekű perben az adásvételi szerződés hatályba léptető rendelkezésének tisztességtelensége is megállapításra került.
[26] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy az érvényes szerződési rendelkezések alapján tekinthetők-e a felek közötti kölcsönszerződés vagy az annak részévé vált HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzat egyes rendelkezései olyan írásbeli megállapodásnak, azt alátámasztó, ráutaló magatartással tudomásul vett szerződési gyakorlatnak, amiből az alperes felülvizsgálati kérelemben hivatkozott önálló atipikus biztosítéki joga levezethető.
[27] Megalapozottan mutatott rá a másodfokú bíróság jogerős ítéletében arra, hogy ilyen tartalmú megállapodás kötését a polgári jog diszpozitív szabályai nem tiltják. A felülvizsgálati kérelmében az alperes bírói gyakorlatra hivatkozással szintén helyesen utalt arra, hogy a feleket megillető típusszabadság körében nem zárható ki ilyen atipikus biztosíték önálló kikötése. Az irányadó tényállás, a hitelező erre irányuló üzletszabályzatának pontos rendelkezése függvényében azonban az csak a konkrét jogviszony keretei között vizsgálható, hogy a hitelező javára ilyen önálló biztosíték kikötésére sor került-e.
[28] Az üzletszabályzat IV.9. pontja a hitelező (alperes) kötelezettségei között szabályozza a gépjármű törzskönyvének kiadására vonatkozó kötelezettséget. Az üzletszabályzat VI.1. pontja a kölcsönbevevő kötelezettségei között előírja ugyan az arra vonatkozó rendelkezést, hogy a gépjármű törzskönyve a hitelező (alperes) részére kerüljön (a gépjármű-nyilvántartást vezető hatóság részéről) megküldésre, azonban mindezt azzal összefüggésben, hogy a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a hitelező javára vételi jog vagy jelzálogjog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre (VI.1. pont). Sem e rendelkezésből önállóan, sem a szerződés vagy az üzletszabályzat más rendelkezéseivel való együttes értelmezéséből nem következik, hogy az alperes javára önálló biztosítékként került volna megfogalmazásra a törzskönyv birtoklása.
[29] A perbeli esetben tehát jogszabálysértés nélkül jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy sem a felek közötti egyedi szerződés, sem pedig az üzletszabályzat IV.9. pontja - az üzletszabályzat VI.1. pontjával és az opciós szerződés 6. pontjával együttesen értelmezve - nem jelent ilyen jogosultságot az alperes számára. E szabályok szerkezetéből is az következik, hogy egymásra épülő kötelezettségként csak az opció, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom kikényszeríthetősége érdekében került a törzskönyv a hitelező alperes birtokába. Az adott kikötés ugyanis egyrészt szoros kapcsolatban áll az opciós jog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom biztosításával, másrészt megfogalmazását illetően is járulékos jellegű, azaz jogi sorsa osztja az elsődleges biztosítékok sorsát. E biztosítékok pedig megszűntek az opciós jog gyakorlására nyitvaálló határidő leteltére és az adásvételi szerződés hatálytalanságára tekintettel. Ezen túl pedig csak a hitelező (alperes) kölcsönbevevő felé fennálló kötelezettségeként került megfogalmazásra a törzskönyv kiadására abban az időpontban, amikor a szerződésből fakadó valamennyi adósi kötelezettség teljesítésére sor került.
[30] Az opciós jogtól és egyéb elsődleges biztosítéktól független, önálló atipikus biztosíték kikötésének lehetősége a Ptk. 200. § (1) bekezdésének diszpozitív rendelkezésére tekintettel felmerülhet, ennek azonban a kölcsönszerződés egyedi részének megfogalmazásaiból, illetve a kölcsönszerződés részévé vált általános szerződési feltételekből egyértelműen ki kell tűnnie  (Kúria ...). A perbeli esetben azonban ilyen kikötést értelmezéssel vagy a felek hallgatólagos gyakorlatával sem lehet megállapítani. 
[31] A másodfokú bíróság a Ptk. 216. § (1) bekezdése megsértése nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli esetben nem állapítható meg, hogy a felek egyedi szerződése vagy a szerződés részévé vált irányadó és nem érvénytelen üzletszabályzat rendelkezései önálló, atipikus biztosítékot teremtettek az alperes javára. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott ráutaló magatartás pedig a Hpt. kötelező írásbeliséget előíró rendelkezésére tekintettel akkor sem alapozna meg az alperes javára visszatartási jogosultságot, ha a fentiek szerint nem pusztán járulékos jelleggel került volna megfogalmazásra az alperes törzskönyvvel kapcsolatos kötelezettsége.
[32] A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben nem teremt alapot a törzskönyv birtokban tartására a Ptk. 193. § (1) bekezdése sem, ugyanis a jogalap nélkül dolog birtokában lévő jogosult főszabály szerint köteles a dolgot kiadni, és csak a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igények kielégítéséig tagadhatja meg jogszerűen a dolog kiadását. Az opciós jog megszűnése, valamint az adásvételi szerződés érvénytelenségére tekintettel az alperesnek  nincs érvényes jogcíme a törzskönyv birtokban tartására. Erre irányuló szerződéses kikötés híján a törzskönyv kiadását nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy a kölcsönszerződésből folyó kötelezettségek teljes körűen nem kerültek kielégítésre, ez ugyanis nem a birtoklással kapcsolatosan a hitelezőt megillető igények körébe tartozik. Ebbe a körbe csak a birtoklással szorosan összefüggő költségek tartoznak (pl. levelezési költség, esetlegesen az alperes által finanszírozott valamely hatósági eljárás költsége az őrzéssel kapcsolatban felmerült szükségszerű költségek).
[33] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[34] Az alperes a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint köteles a felperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
[35] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül, öttagú tanácsban bírálta el [Pp. 11. § (3) bekezdése].
 
 
 
Budapest, 2016. július 5. 
 
 
 
. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró, Dr. Vezekényi Ursula s.k. bíró, Dr. Osztovits András s. k. bíró
 
 
 
 
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Pfv.V.21.971/2015/6.
A tanács tagjai:
Dr. Bartal Géza a tanács elnöke
Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró
Dr. Farkas Attila bíró
Dr. Vezekényi Ursula bíró
Dr. Osztovits András bíró
A felperes:
...
A felperes képviselője:
Dr. Budai Anikó ügyvéd 
Az alperes:
...
Az alperes képviselője:
dr. Waldmann Gábor ügyvéd
A per tárgya:
Gépjármű törzskönyvének kiadása és egyéb követelés
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:
Alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: 
Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.007/2015/5.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Szegedi Törvényszék (13.P.21.869/2014/13.
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
 
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
 
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes és az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) 2007. szeptember 21-én a ... forgalmi rendszámú ... személygépkocsi vételárának finanszírozása céljából 2.185.000 forint deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek. 
[2] A kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg a kölcsön visszafizetésének biztosítására a kölcsönből finanszírozott gépjárműre egyrészt opciós jogot alapítottak az alperes javára, másrészt adásvételi szerződést kötöttek. Az adásvételi szerződés hatályba lépését olyan jogerős bírósági vagy egyéb határozat hozatalához kötötték, amely alapján az alperessel szemben végrehajtás kezdeményezhető. 
[3] Az opciós jog időtartamáról úgy állapodtak meg, hogy az alperes e jogát a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig gyakorolhatja, amíg a kölcsönszerződésből eredő tartozását a felperes maradéktalanul nem teljesíti. Az opciós szerződés 7. pontjában ugyanakkor akként rendelkeztek, hogy az alperes a vételi jogát akkor gyakorolhatja, ha a felperes a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontra nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, vagy ha a kölcsönszerződés felmondásra kerül. Az opciós szerződés 6. pontjában a felek az alperes javára alapított vételi jog biztosítására a gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki.
[4] A kölcsönszerződés részévé vált az alperes HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzata, mely egyebek között az alábbi rendelkezéseket tartalmazta:
[5] IV.7. pont: „Amennyiben az elsődleges biztosíték opció és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, a kölcsönbevevő köteles a hitelező felszólítására az eredeti feltételekkel egyező tartalommal ismét vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap."
[6] IV.9. pont: „Amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni."
[7] VI.1. pont: „A kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező, mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg."
[8] XII.1. pont: „A hitelező jogosult az üzletszabályzat módosítására. Az üzletszabályzat módosítását annak hatályba lépése előtt legalább 15 nappal korábban ajánlott levélben megküldi a kölcsönbevevőnek.
Amennyiben a kölcsönbevevő a fenti határidőn belül írásban nem nyilatkozik, az üzletszabályzat módosítását a hitelező a kölcsönbevevő által elfogadottnak tekinti. Az üzletszabályzat módosítása a hatályba lépésétől kezdve vonatkozik, a még le nem járt kölcsönszerződésekre."
[9] Az alperes a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzata helyébe 2009. augusztus 1. napjával a HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzatát léptette. Ennek V.6. pontja szerint: „A hitelező javára az eszközből megvásárolt gépjárműre - a felek között létrejött opciós szerződéssel - alapított opciós jog ún. „zárt opció", azaz a hitelező opciós jogát az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja, az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt ..."
[10] Az alperes az opciós szerződés aláírásától számított 5 év elteltével nem hívta fel a felperest arra, hogy engedjen újabb opciót, a felperes ugyanakkor kérte az alperestől a gépjármű törzskönyvének kiadását, amelytől az alperes elzárkózott.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[11] A felperes keresetében az alperestől a gépjármű törzskönyvének kiadását, valamint a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett opciós jog törléséhez szükséges jognyilatkozat bírósági ítélettel történő pótlását kérte. Arra hivatkozott, hogy opciós jog csak a kölcsönszerződés megkötésétől számított 5 éven belül lett volna gyakorolható, melyre nem került sor, így 2012. szeptember 21-én megszűnt az opciós jog, és az annak biztosítására alapított elidegenítési és terhelési tilalom is. Az üzletszabályzat ismételt vételi jog engedélyezésére irányuló rendelkezése jogszabály megkerülésére irányul, ezért semmis. Az alperes az adásvételi szerződés alapján sem jogosult magánál tartani a törzskönyvet, egyrészt mert az színlelt, másrészt a hatályba lépését szabályozó 4. pontját jogerős ítélet közérdekű perben tisztességtelennek minősítette.
[12] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy az opciós szerződés 7. pontjából és a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzat helyébe lépett HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzat V.6. pontjából kitűnően a javára alapított vételi jog ún. zárt opció, amely a kölcsönszerződés felmondásának napján nyílik meg, így az a felperes álláspontjával szemben nem járt le 2012. szeptember 21-én. Az üzletszabályzat rendelkezése szerint csak akkor köteles kiadni a törzskönyvet és az opciós joga törléséhez szükséges jognyilatkozatot, ha a felperes a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, ami azonban nem történt meg. Az üzletszabályzat IV.9. pontja önálló biztosítéknak tekinthető, az a törzskönyv birtokban tartására lehetőséget ad számára.
Az első- és másodfokú ítélet
[13] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest az alperes javára perköltség megfizetésére kötelezte. A vételi jog gyakorlásának időtartamára vonatkozó szerződéses rendelkezést érvénytelennek ítélte, melynek során figyelembe vette, hogy a HIT/2005.06.01. számú üzletszabályzat IV.7. pontjának tisztességtelenségét - a perbeli szerződésre is irányadóan - a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletével megállapította. Az üzletszabályzat fenti pontja helyébe a HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzat vonatkozó rendelkezései léptek, azonban a zárt opcióval kapcsolatos okfejtést nem fogadta el, és a HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzat V.6. pontjának és az opciós szerződés 4. pontjának értelmezése alapján megállapította, hogy az alperes a vételi jogát legfeljebb a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt gyakorolhatta volna, melyre nem került sor, így az megszűnt. Ugyanakkor az üzletszabályzatok IV.9. és V.7. kikötéseiből arra következtetett, hogy a törzskönyv birtokban tartására vonatkozó rendelkezés egy atipikus, az opciós és az adásvételi szerződéstől független, önálló biztosíték, amely alapján az alperes a szerződés teljesítéséig jogosult a törzskönyv birtokban tartására.
[14] A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, kötelezte az alperest a ... frsz.-ú ... típúsú gépjármű törzskönyvének felperes részére történő kiadására. Pótolta továbbá az alperesnek a fenti gépkocsira a gépjármű-nyilvántartásba az alperes javára bejegyzett opciós jog törlésére irányuló hozzájáruló nyilatkozatát. A felperes elsőfokú perköltségére kötelezését mellőzte, és kötelezte az alperest a felperes javára elsőfokú perköltség megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta és a pervesztes alperest kötelezte a másodfokú eljárási költség megfizetésére is.
[15] A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a HIT/2005.06.01. számú üzletszabályzat opciós jog gyakorlására, illetve meghosszabbítására vonatkozó, a perbeli kölcsönszerződés részét képező HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzat IV.7. pontjával megegyező tartalmú rendelkezéseknek a tisztességtelensége közérdekű perben került megállapításra, egyebekben pedig e kikötés az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) kógens rendelkezésének megkerülését célozza, ezért érvénytelen. Annak azonban nincs jelentősége, hogy a HITGd/2009.08.01. üzletszabályzat V.6. pontja miként rendelkezik, ugyanis a peres felek jogviszonyában az nem váltotta fel a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzatot. Az ügyben irányadó 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szigorúan behatárolt körben - a kamat, díj és egyéb szerződési feltételek egyoldalú módosítására - ad speciális felhatalmazást a hitelező számára. A perbeli üzletszabályzat XII.1. pontja szerinti, az alperes részére korlátozás nélküli módosítási jogot biztosító üzletszabályzati rendelkezés az alperessel szerződő félre indokolatlanul hátrányos, ezért a Ptk. 209. § (1) bekezdésére is figyelemmel tisztességtelen, így a HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzat rendelkezése a Ptk. 209/A. § (2) bekezdése értelmében nem vált a perbeli fogyasztói kölcsönszerződés részévé. Az alperes vételi joga ezért a szerződéskötéstől számított 5 év elteltével, azaz 2012. szeptember 21-én megszűnt.
[16] A jogerős ítélet értelmében annak nincs akadálya, hogy atipikus biztosítékként a felek kikössék a törzskönyv birtoklásának jogát mindaddig, amíg a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeit nem teljesíti maradéktalanul, azonban a perbeli esetben a felek ilyen tartalmú megállapodást nem kötöttek. Az opciós szerződés 6. pontja szerint a felek a vételi jog, és nem a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettség biztosítására kötöttek ki az alperes javára elidegenítési és terhelési tilalmat. Az opciós jog megszűnésével együtt a járulékos jogosultságok is megszűntek. Az üzletszabályzat alperes által hivatkozott IV.9. pontja az üzletszabályzat VI.1. pontjával és az opciós szerződés 6. pontjával együttesen értelmezve csupán annyit jelent, hogy ha a kölcsönbevevő teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a hitelező köteles kiadni a törzskönyvet és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot. Nem vonható le azonban ebből a szerződési feltételből az a következtetés, hogy akkor is jogosult az alperes magánál tartani a törzskönyvet, vagy megtagadni az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges nyilatkozatot, ha az e jogosultságok alapjául szolgáló opciós joga megszűnt.
[17] Közérdekű perben kimondott szerződéses kikötés tisztességtelenségére tekintettel az adásvételi szerződés időbeli hatálya, hatályba lépésének időpontja nem határozható meg, ennek hiányában pedig a kölcsönszerződés biztosítékául nem szolgálhat, az érvénytelen rész nélkül ugyanis a szerződés nem teljesíthető. Az opciós jog megszűnésére, valamint az adásvételi szerződés érvénytelenségére figyelemmel pedig az alperesnek nincs érvényes jogcíme a törzskönyv birtokban tartására.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[18] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és - tartalmilag - az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az atipikus biztosíték az üzletszabályzatban önállóan került kikötésre, az nem áll összefüggésben sem az opciós, sem az adásvételi szerződésben rögzítettekkel, ezért ez a jogcíme arra, hogy a gépjármű törzskönyvét változatlanul birtokában tartsa és az opciós jog törléséhez szükséges nyilatkozatot a szerződés teljes teljesítéséig ne adja ki. Bírói gyakorlatra utalással állította, hogy a fedezetet biztosító jogcímeket nem lehet leszűkíteni a Ptk. XXIII. fejezetében szabályozott dologi biztosítékok nyújtására vonatkozó megállapodásokra. A felek szabad akarata kiterjed a típusszabadságra is, azaz a felek szabadon megállapodhatnak abban, hogy a törzskönyv kiadását a felperesi teljesítésekhez kötik. 
[19] Szerinte a bíróság tévesen állapította meg, hogy a felek között nem jött létre ilyen tartalmú megállapodás. A Ptk. 216. § (1) bekezdése szerint ugyanis szerződést szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is lehet kötni, illetve kifejezésre juttatni. A felperes nem kifogásolta, hogy a gépkocsi törzskönyvét az ügyletkötéskor nem kapta meg, a törzskönyv kiadását csak az opciós jog lejártát követő időben kérte. Ezzel a ráutaló magatartásával az alperesi birtokban tartást tudomásul vette, melynek következtében nem lehet azt megállapítani, hogy a felek között nem jött létre megállapodás a törzskönyv birtokban tartására. A felperesnek kellett volna azt bizonyítani az eljárás során, hogy a szerződésből eredő fizetési kötelezettségének eleget tett, amely alapján a gépjármű törzskönyve visszajár neki. Utalt arra, hogy hasonló tényállás mellett a Ptk. 193. § (1) bekezdés rendelkezéseit figyelembe véve törzskönyv kiadása iránti igény jogerős elutasítására került sor.
[20] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen az 1952. évi III. törvény (Pp.) 272. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását, amennyiben pedig erre nem kerül sor, úgy a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Hpt. 210. § (1) bekezdésére hivatkozással vitatta, hogy a perbeli ügylet esetén ügyletkötési akaratot ráutaló magatartással is ki lehet érvényesen fejezni, egyebekben pedig a közérdekű perben született ítélet jelen perre is kiható következménye az, hogy az alperesnek az opciós jog és az ahhoz járulékos jelleggel kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom megszűnésére, valamint adásvételi szerződésre tekintettel nincs jogcíme az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges nyilatkozat, továbbá a gépjármű törzskönyvének kiadása megtagadására. A felperes saját jogi álláspontjának alátámasztására szintén bírósági határozatokra hivatkozott.
A Kúria döntése és jogi indokai
[21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölte, hogy a jogerős ítélet szerinte mely konkrét jogszabályi rendelkezést sérti, és ennek alátámasztására kérelmét megfelelő indokolással támasztotta alá, ezért a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítására nem kerülhetett sor.
[22] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem keretei közt vizsgálta felül a jogerős ítéletet [Pp. 275. § (2) bekezdés], és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[24] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jogszabálysértő-e a másodfokú bíróság azon döntése, miszerint a peres felek közötti szerződéses jogviszonyban irányadó alperesi üzletszabályzat bármely érvényes és hatályos rendelkezéséből, illetve a felek között az az alapján kialakult gyakorlatból (a felülvizsgálati kérelem hivatkozása szerinti ráutaló magatartásból) következik-e olyan atipikus önálló biztosíték fennállása, ami alapot teremt az alperes számára a törzskönyv birtokban tartására.
[25] A felek közötti összetett szerződéses jogviszonyban főkötelemként kölcsönszerződés és annak biztosítására több biztosítéki jellegű megállapodás megkötésére került sor. Azt, hogy az alperes önálló biztosítéki jellegű opciós joga az ügyletkötést követő 5 év elteltével megszűnt, egyrészt a felülvizsgálati kérelem - Pp. 272. § (2) bekezdése szerinti módon és az ott írt feltételeknek megfelelő - keretei nem érintették, másrészt az alperesi üzletszabályzatokra vonatkozó közérdekű keresetek alapján hozott jogerős bírósági ítéletek hatálya a felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás tekintetében is meghatározók. Mindezek alapján a kiinduló jogi helyzet szerint az alperes vételi joga megszűnt, ugyanis a jogerős ítéletben kifejtett érvelésnek megfelelően mind az opciós jog meghosszabbítására, mind pedig az opciós jog gyakorlására nyitva álló határidő kezdetére vonatkozó rendelkezések -  a közérdekű perekben született határozatok következtében, illetve kógens jogszabályi rendelkezés megkerülésére irányuló célzatukra figyelemmel - semmisek. A biztosítéki jelleggel kötött adásvételi szerződés rendelkezései sem irányadóak, tekintettel arra, hogy közérdekű perben az adásvételi szerződés hatályba léptető rendelkezésének tisztességtelensége is megállapításra került.
[26] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy az érvényes szerződési rendelkezések alapján tekinthetők-e a felek közötti kölcsönszerződés vagy az annak részévé vált HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzat egyes rendelkezései olyan írásbeli megállapodásnak, azt alátámasztó, ráutaló magatartással tudomásul vett szerződési gyakorlatnak, amiből az alperes felülvizsgálati kérelemben hivatkozott önálló atipikus biztosítéki joga levezethető.
[27] Megalapozottan mutatott rá a másodfokú bíróság jogerős ítéletében arra, hogy ilyen tartalmú megállapodás kötését a polgári jog diszpozitív szabályai nem tiltják. A felülvizsgálati kérelmében az alperes bírói gyakorlatra hivatkozással szintén helyesen utalt arra, hogy a feleket megillető típusszabadság körében nem zárható ki ilyen atipikus biztosíték önálló kikötése. Az irányadó tényállás, a hitelező erre irányuló üzletszabályzatának pontos rendelkezése függvényében azonban az csak a konkrét jogviszony keretei között vizsgálható, hogy a hitelező javára ilyen önálló biztosíték kikötésére sor került-e.
[28] Az üzletszabályzat IV.9. pontja a hitelező (alperes) kötelezettségei között szabályozza a gépjármű törzskönyvének kiadására vonatkozó kötelezettséget. Az üzletszabályzat VI.1. pontja a kölcsönbevevő kötelezettségei között előírja ugyan az arra vonatkozó rendelkezést, hogy a gépjármű törzskönyve a hitelező (alperes) részére kerüljön (a gépjármű-nyilvántartást vezető hatóság részéről) megküldésre, azonban mindezt azzal összefüggésben, hogy a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a hitelező javára vételi jog vagy jelzálogjog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre (VI.1. pont). Sem e rendelkezésből önállóan, sem a szerződés vagy az üzletszabályzat más rendelkezéseivel való együttes értelmezéséből nem következik, hogy az alperes javára önálló biztosítékként került volna megfogalmazásra a törzskönyv birtoklása.
[29] A perbeli esetben tehát jogszabálysértés nélkül jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy sem a felek közötti egyedi szerződés, sem pedig az üzletszabályzat IV.9. pontja - az üzletszabályzat VI.1. pontjával és az opciós szerződés 6. pontjával együttesen értelmezve - nem jelent ilyen jogosultságot az alperes számára. E szabályok szerkezetéből is az következik, hogy egymásra épülő kötelezettségként csak az opció, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom kikényszeríthetősége érdekében került a törzskönyv a hitelező alperes birtokába. Az adott kikötés ugyanis egyrészt szoros kapcsolatban áll az opciós jog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom biztosításával, másrészt megfogalmazását illetően is járulékos jellegű, azaz jogi sorsa osztja az elsődleges biztosítékok sorsát. E biztosítékok pedig megszűntek az opciós jog gyakorlására nyitvaálló határidő leteltére és az adásvételi szerződés hatálytalanságára tekintettel. Ezen túl pedig csak a hitelező (alperes) kölcsönbevevő felé fennálló kötelezettségeként került megfogalmazásra a törzskönyv kiadására abban az időpontban, amikor a szerződésből fakadó valamennyi adósi kötelezettség teljesítésére sor került.
[30] Az opciós jogtól és egyéb elsődleges biztosítéktól független, önálló atipikus biztosíték kikötésének lehetősége a Ptk. 200. § (1) bekezdésének diszpozitív rendelkezésére tekintettel felmerülhet, ennek azonban a kölcsönszerződés egyedi részének megfogalmazásaiból, illetve a kölcsönszerződés részévé vált általános szerződési feltételekből egyértelműen ki kell tűnnie  (Kúria ...). A perbeli esetben azonban ilyen kikötést értelmezéssel vagy a felek hallgatólagos gyakorlatával sem lehet megállapítani. 
[31] A másodfokú bíróság a Ptk. 216. § (1) bekezdése megsértése nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli esetben nem állapítható meg, hogy a felek egyedi szerződése vagy a szerződés részévé vált irányadó és nem érvénytelen üzletszabályzat rendelkezései önálló, atipikus biztosítékot teremtettek az alperes javára. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott ráutaló magatartás pedig a Hpt. kötelező írásbeliséget előíró rendelkezésére tekintettel akkor sem alapozna meg az alperes javára visszatartási jogosultságot, ha a fentiek szerint nem pusztán járulékos jelleggel került volna megfogalmazásra az alperes törzskönyvvel kapcsolatos kötelezettsége.
[32] A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben nem teremt alapot a törzskönyv birtokban tartására a Ptk. 193. § (1) bekezdése sem, ugyanis a jogalap nélkül dolog birtokában lévő jogosult főszabály szerint köteles a dolgot kiadni, és csak a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igények kielégítéséig tagadhatja meg jogszerűen a dolog kiadását. Az opciós jog megszűnése, valamint az adásvételi szerződés érvénytelenségére tekintettel az alperesnek  nincs érvényes jogcíme a törzskönyv birtokban tartására. Erre irányuló szerződéses kikötés híján a törzskönyv kiadását nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy a kölcsönszerződésből folyó kötelezettségek teljes körűen nem kerültek kielégítésre, ez ugyanis nem a birtoklással kapcsolatosan a hitelezőt megillető igények körébe tartozik. Ebbe a körbe csak a birtoklással szorosan összefüggő költségek tartoznak (pl. levelezési költség, esetlegesen az alperes által finanszírozott valamely hatósági eljárás költsége az őrzéssel kapcsolatban felmerült szükségszerű költségek).
[33] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[34] Az alperes a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint köteles a felperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
[35] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül, öttagú tanácsban bírálta el [Pp. 11. § (3) bekezdése].
 
 
 
Budapest, 2016. július 5. 
 
 
 
. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró, Dr. Vezekényi Ursula s.k. bíró, Dr. Osztovits András s. k. bíró

—————

Vissza

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.

Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond

Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.

Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517