Keretbiztosítéki jelzálog

"Tisztelt Ügyvéd úr ! Egy olyan kérdéssel fordulok most Önhöz, amire ezidáig nem sikerült hozzáértő választ kapnom. A saját kölcsönszerződésemben (címét tekintve kölcsönszerződés, tartalmilag viszont inkább hitelszerződés) a kölcsön konkrét (folyósításkori) devizaösszege helyett egy , a bank saját bevallása szerint is, tájékoztató jellegű deviza összeg szerepel, 15 %-kal magasabb a finanszírozási igényhez képest. Tekintettel a bekövetkezhető árfolyamváltozásra. Ez a keretösszeg kerül bejegyzésre jelzálogként, kölcsön+járulékai címszó alatt, a tulajdoni lapra, ill. feltüntetésre a jelzálogszerződésben. Időközben rátaláltam a keretbiztosítéki jelzálog fogalmára (https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__torvenyek-jog__614090-mi-a-keretbiztositeki-jelzalogjog-fogalma-vagy-jelentese). De, ha jól értelmezem, ez hitelkeret biztosítására szolgál, tehát konkrét igényelt összeget nem lehet vele biztosítani. Márpedig az én szerződési akaratom konkrét összegű kölcsönre vonatkozott. , nem hitelkeretre. A folyósítást követően sem kaptam értesítést a banktól a konkrét devizaösszegről, csak az első ügyleti évet lezáró értesítésben szerepel mint tőketartozás. Kérdésem, egyrészt, hogy a fenti jelzálog ilyen módon keretjellegű jelzálognak minősül-e, másrészt jogszerű-e ez a fajta jelzálogbejegyzés kölcsön esetében ? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!"

 

Kedves kérdező!

 

A levelében foglaltakból nekem úgy tűnik, hogy nem keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak, hanem "hagyományos" jelzálogjogot a kölcsönösszeg és járulékai erejéig, tehát számomra ez inkább "hagyományos" jelzálognak tűnik. Pontos választ mindazonáltal természetesen csak a zálogszerződés alapján tudnék mondani.

 

A keretbiztosítéki jelzálog fogalmát a korábbi, 2014. március 15-ig hatályos Ptk. tatalmazta. Igazából az volt a különbség a "normális" jelzálogjoghoz képest, hogy míg a zálogszerződésben a pénzben kifejezett biztosított követelést magát kellett meghatározni, addig a keretbiztosítéki jelzálogot alapító szerződésben azokat a jogviszonyokat, illetve jogcímeket kellett feltüntetni, melyekből eredő követelések biztosítására a szerződés szolgált. Mivel a törvény nem tartalmazott korlátozó rendelkezést a keretbiztosítéki jelzálog alkalmazhatóságára vonatkozóan, az bármilyen jogviszonyból eredő, bármilyen jogcímen fennálló követelés biztosítására szolgálhatott. Az sem volt feltétel, hogy a jogviszony a zálogszerződés létrejöttének idején már fennálljon: lehetőség volt jövőben létrejövő jogviszonyból eredő követeléseket is biztosítani ily módon. A tipikus alkalmazási területe a tartós, például keretszerződésen alapuló jogviszonyok voltak, amikor a zálogszerződés megkötésekor a követelés(ek) összege még ismeretlen volt(ak). Szükséges volt ugyanakkor feltüntetni azt a legmagasabb összeget is, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. A szerződés létrejöttének időpontjában hatályos törvényi rendelkezésekből tehát - véleményem szerint - nem lehet olyan következtetésre jutni, hogy a keretbiztosítéki jelzálog csak hitelkeret biztosítására szolgálhat, mivel nem volt jogszabályi akadálya, hogy a felek egy kölcsönjogviszonyból eredő követeléseket biztosítsanak ily módon. A második kérdésére tehát az a válaszom, hogy lehetőség volt kölcsönügyletből eredő követelések keretbiztosítéki jelzáloggal történő biztosítására is.

 

Persze egy kölcsönügylet vonatkozásában a gyakorlatban nem sok különbség volt aközött, hogy a felek "hagyományos" jelzálogjogot alapítanak a kölcsönösszeg és járulékai erejéig, vagy keretbiztosítéki jelzálogjogot a kölcsönügyletből eredő követelések vonatkozásában és legmagasabb összegként kikötik a kölcsönösszeget, hiszen a zálogjogosult a zálogkötelezettel szemben a kikötött összeg erejéig mindkét esetben kielégítést kereshet.

 

Az új Ptk. a keretbiztosítéki jelzálog fogalmát nem vette át, de ez nem jelenti, hogy megszűnt volna, hanem egész egyszerűen a zálogszerződés megváltozott fogalma következtében a továbbiakban nincs szükség külön kezelni és külön elnevezéssel illetni. A törvény szerint ugyanis a záloggal biztosított követelést bármilyen alkalmas módon meg lehet határozni (tehát jogviszonyra való utalással is), ráadásul a maximális összeghatár megadása is már csak a fogyasztói szerződések esetén kötelező.