Zálogjoggal biztosított hitelezői követelés felszámolási eljárásban

 

"Tisztelt Ügyvéd Úr! A honlapján felajánlott ingyenes tanácsadás keretében az alábbi kérdésben kérem segítségét. Az ingatlanomban egy szomszédos építkezéssel okozott értékcsökkenés miatt kártérítési szerződést kötöttem az építtető és egyben tulajdonos Kft-vel. Az összeg 1/5-e szerződéskötéskor kifizetésre került, a fennmaradó részre 90 napos határidő lett kikötve. A szerződésben sem kamat sem késedelmi kamat nem került kikötésre (de esetemben úgy tudom, hogy a Ptk. szerint akkor is igényt tarthatok rá) viszont biztosítékként jelzálogjog lett alapítva és bejegyezve. A jelzálogjog bejegyzés csak az összeget tartalmazza, az "és járulékai erejéig" szöveget nem! A Kft. többszöri felszólításra sem fizetett, majd jogutód nélkül felszámolással megszűnt, de még előtte eladták az ingatlant, így a követelésemet nem lehetett érvényesíteni a felszámolási eljárás során. Kérdésem, hogy ha pert indítok a jelzálogjogom érvényesítésére és végrehajtást kérek az ingatlanra, akkor meg fogom-e kapni a tőketartozáson felül a késedelmi kamatkövetelést is vagy csak a jelzálogjog bejegyzésben szereplő összeget?"

Ami a késedelmi kamat kérdését illeti, abban igaza van: pénztartozás esetén törvényes késedelmi kamat valóban jár akkor is, ha azt a felek nem kötötték ki, vagyis ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmét kimenti.

 

Abban azonban téved, hogy a követelését nem lehetett volna érvényesíteni a kötelezett felszámolása keretében. Mivel Önnek volt követelése a céggel szemben, Önnek mint jogosultnak a kötelezett, mint adós gazdálkodó szervezet elleni pénzkövetelését az adós felszámolási eljárásában be kellett volna jelentenie hitelezői igényként, mégpedig a felszámolás kezdő időpontjától számított 180 napos jogvesztő határidőn belül. E határidő elmulasztása ugyanis sajnos olyan jogkövetkezménnyel járt, hogy a kötelezettel szembeni igénye elenyészett. 

 

A levele alapján nem világos, hogy az ingatlan értékesítésére a felszámolási eljárás megindítása előtt, vagy annak keretében került-e sor. Ezen kérdésnek azonban nincs lényegi jelentősége, mert bármikor is értékesítették az ingatlant, zálogjogát - követelése elenyészése okán - nem gyakorlhatja. Abban az esetben, ha az ingatlan értékesítésére a felszámolás elrendelését követően került sor, akkor az Ön zálogjoga az értékesítéssel - a törvény erejénél fogva - megszűnt és azt az ingatlan-nyilvántartási hatóság - a felszámoló megkeresésére - valószínűleg már törölte. Ha viszont a cég az ingatlant még a felszámolási eljárást megelőzően értékesítette, akkor valószínűleg be van ugyan jegyezve az Ön jelzálogjoga, azonban az ennek érvényesítése iránti keresete véleményem szerint nem lesz alapos, mivel a jelzálogjoggal biztosított követelése - a felszámolási eljárásban való bejelentés elmulasztása révén - elenyészett.