Végrehajtás (levonás) nyugdíjból
"Tisztelt Ügyvéd Úr! Munkabérem 2019. év óta végrehajtás alatt állt. Nettó fizetésem, a Vht. tv. alapján a minimál nyugdíj ötszöröse volt, 142.500,- Ft/hó. Törvényesnek tartottam. 2022. január 19-én nyugdíjba vonultam 44 évi munkaviszony után. Nyugdíjam nettó: 460.000,- Ft. A végrehajtás továbbra is fennáll, de a MÁK (többszöri megkeresésem után is) arra hivatkozik, hogy a Vht. tv. 7. & - a által a társadalombiztosítási ellátásból is (nyugdíj) ugyanannyi vonható le, mint a munkabérből. Vagyis a nettó nyugdíjamat: 142.500,-Ft- ban határozta meg, a különbözetet a végrehajtást kérőnek utalja. Kérdéseimre azt a konkrét választ kaptam, hogy a „végrehajtás foganatosításával kapcsolatban a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nem mint közigazgatási szerv, hanem mint quasi munkáltató jár el”. Hivatkozik továbbá arra, hogy „amennyiben az Önálló Bírósági Végrehajtó a végrehajtást az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét meghaladó ellátás körében „korlátozza”, természetesen a NYUFIG ennek megfelelően teljesíti a Vht. szerinti további levonásokat az Ön ellátásából”. A Mák a Vht. tv. 7. § (1), valamint 61-63. §- ra hivatkozik mint közös szabály és figyelmen kívül hagyja a Vht. tv. 67.§-át. Akárhogy is böngészem a törvényeket, a MÁK nem a munkáltatóm, vagyis álláspontom szerint törvényellenesen jár el, egyrészt: mert nem helyesen alkalmazza a Vht. törvényt, másrészt: az önálló bírósági végrehajtó „utasítása” szerint jár el. Fontos megjegyeznem, csak 1 db. végrehajtás folyik ellenem. A végrehajtó utasítását nem ismerem, azt én nem kaptam meg. Pert szeretnék indítani, a MÁK ellen. Jogos az észrevételem és a perindítással kapcsolatos felvetésem? Várva megtisztelő válaszát! Köszönettel és Tisztelettel!"
Tisztelt Kérdező!
A Vht. 7.§ (1) bekezdése értelmében a társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság a törvény alkalmazása során - a speciális rendelkezések kivételével - munkabérnek tekintendő. A Vht. 63.§-a törvénynek "A levonás közös szabályai" című részben szerepel, mely ezáltal a nyugdíjból való levonásra is alkalmazandó. Ezen rendelkezés 2022. december 31-ig hatályban volt szövege úgy szólt, hogy a 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. A 2023. január 1-jétől hatályos szöveg értelmében pedig a 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot. Magyarán, ha a 33 % levonása után maradó rész összege 2022. decembr 31-ig meghaladta a 142.500,- Ft-ot (márpedig, az Ön esetében meghaladta), január 1-jétől pedig a 200.000,- Ft-ot (az Ön esetében ezt az összeget is meghaladja), akkor az ezen összeg feletti rész is levonható. Ez a szabály pedig a nyugdíjra is vonatkozik. Ebből adódóan álláspontom szerint jogszerűen vonták korlátozás nélkül végrehajtás alá a nyugdíjának az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, vagyis a 142.500,- Ft-ot meghaladó részét. Január 1-jétől pedig a 200.000,- Ft-ot meghalaó részét lehet korlátozás nélkül végrehajtás alá vonni. Nem a "nettó nyugdíját" határozták meg tehát 142.500,- Ft-ban - miként Ön írja -, hanem a nyugdíjíának azt a részét, mely nem vonható korlátozás nélkül végrehajtás alá. A Nyugdíjfolyósitó Igazgatóság válaszlevelében szereplő azon megállapítás pedig, mely szerint a levonás során "quasi munkáltató" jár el, csupán arra utal (bár nem túl szerencsés megfogalmazással), hogy a levonás végrehajtása során ugyanazon szabályok vonatkoznak rá, mint a munkáltatókra (nevezetesen a törvény 75.-77.§§-ai). Mindezek alapján a levonással kapcsolatos észrevételét nem tartom alaposnak.
Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
Kérem, vegye figyelembe, hogy a kérdésekre adott válaszok alapját minden esetben az adott időpontban hatályos jogszabályok és bírósági jogyakorlat képezi, ám mivel a jogszabályok folyamatosan változnak, ezért nincs semmi biztosíték arra nézve, hogy a válaszok az olvasás időpontjában is helytállóak még jogilag.
Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!
Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.
Regisztráljon honlapomra!
Évi 3.000,- Ft használati díj megfizetése ellenében - a Felhasználási Feltételekben foglaltak szerint - egy éven át korlátlan hozzáférést kap a honlap díjköteles tartalmi elemeihez is, így - egyebek mellett - elolvashatja a "Fejezetek a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések köréből" című e-book-ot, "A követelések határon átnyúló érvényesítésének és behajtásának jogi eszközei az Európai Unióban (kérdések-válaszok) 1. Polgári és kereskedelmi ügyek című e-bookot, csakúgy, mint az Európai Bíróság magyar szemmel is fontos döntéseiről írt cikkeimet, beszámolóimat és nyomon követheti az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő magyar vonatkozású ügyeket.
A regisztráció édekében töltse ki az alábbi regisztrációs űrlapot!
