Tulajdoni hányad elbirtoklása

Tisztelt Kérdező!

A Ptk. 5:44.§ (4) bekezdése alapján az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is. Ez azt jelenti, hogy ingatlan tulajdoni hányad esetén 15 évnyi sajátjaként történő szakadatlan birtoklás szükséges az elbirtoklás megállapításához. Tekintettel azonban arra, hogy közös tulajdon esetén mindegyik tulajdonostárs jogosult a dolog birtoklására és használatára, a közös tulajdonban álló dolog tulajdoni hányadának elbirtoklása során fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás szubjektív feltételének - a sajátjaként történő birtoklásnak - a megvalósulását  és e körben azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethető-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeire vonatkozó, a Ptk.-ban foglalt rendelkezésekke (lsd. ezzel kapcsolatban a Pk. 4. számú kollégiumi állásfoglalást, melyet a Kúria az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekint). Mivel a tulajdonostárs - a többiek jogának és jogos érdekeinek sérelme nélkül - jogosult akár az egész dolog használatára és birtoklására is, a tulajdoni hányadtól eltérő kizárólagos használat önmagában nem vezethet a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadának elbirtoklására, mert ez egyszerűen a tulajdonostársat megillető jogosultság gyakorlásának megnyilvánulása is lehet. Az elbirtoklásnak a túlhasználat objektív tényén túl szükséges feltétele az is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostársnak alapos oka legyen azt hinni, hogy a tulajdoni hányadát meghaladóan használt rész is a sajátja.

Ebből pedig az következik, hogy ha a túlhasználatnak bármilyen jogcíme van, az az elbirtoklás lehetőségét kizárja, mert a jogcímre tekintettel a használó nem lehet abban a (téves)"feltevésben. hogy sajátjaként birtokol. Ilyen jogcím lehet például egy írásbeli használati megállapodás, de lehet pusztán ráutaló magatartással létrejött szívességi használat engedélyezése is, mert a használat bármilyen módon történő rendezése kizárja annak lehetőségét, hogy a használó a használatot sajátjaként történő végleges használatnak tekinthesse. A szívességi többlethasználat ugyanakkor bármikor indokolás és alakisági kötöttségek nélkül megvonható.

Amennyiben tehát az ingatlan használatának kérdése - például a válásuk során - megállapodás, vagy bírói ítélet alapján rendezésre került, ez az elbirtoklás lehetőségét kizárja. Ha ilyen írásbeli rendezésre mindezidáig nem került sor, akkor - a biztonság érdekében - a lánya esetleg írásban állapodjon meg az édesapjával az ingatlan használatáról, és az azzal összefüggő kiadások viseléséről, vagy legalább intézzen egy ajánlott, tértivevényes levelet az édesapjához, melyben leírja, hogy szívességből engedélyezi számára az ingatlan kizárólagos, vagyis az ő 1/2 arányú tulajdoni hányadára is kiterjedő használatát, ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy ezen szívességi többlethasználatot bármikor egyoldalúan visszavonja és az ingatlant tulajdonostársként birtokba, illetve használatba vegye, vagy a közös tulajdon megszüntetését kezdeményezze.

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.