Továbbtanuló nagykorú gyermek tartása az új Ptk. szerint

 
"Tisztelt Ügyvéd Úr! A tanácsát szeretném kérni a most folyó válóperemmel kapcsolatban. 3 gyermekem van, 2 közülük általános iskolás, az ő gyermektartásuk mértéke a bíróság által megállapításra kerül majd. A 3. gyermekem ma, ...-án töltötte be a 18. évét, középiskolás, nappali tagozaton, 2. évfolyamban. Az iskolában az igazolt, illetve igazolatlan hiányzás miatt váltásra kényszerült, már a 3. iskolában folytatja tanulmányait, még mindíg 2. évfolyamon. Az őt érintő rokontartás mértékéről, illetve jogosságáról érdeklődnék. Tudna esetleg jogi tanácsot adni, hogy ebben az esetben a tartás elkerülhető-e, illetve minimalizálható-e, valamint ehhez milyen igazolásokat és hivatalos iratokat kell a bíróság felé benyújtani.Amennyiben rokontartás megitélésre kerül, ezt meddig vagyok köteles fizetni, amennyiben a középiskolát 20 éves koráig nem végzi el nappali szakon? Ezen kívül a még közös háztartartásban felmerült .... tartozás (tartozás, kamat, végrehajtási díj) teljes mértékben az én fizetésemből került levonásra, az összeg felének feleségem által történő megérítése igényelhető-e?"
 
Tisztelt Kérdező!
 
Nehéz a gyermektartás kérdéséről pusztán jogi alapon nyilatkozni, hiszen a gyermekkel szembeni tartási kötelezettségben a gyermek sorsáért viselendő szülői felelősségnek kell megnyilvánulnia. A gyermekünkről való gondoskodás ezért - számomra legalábbis - elsősorban nem jogi, hanem erkölcsi és érzelmi kategória. Sajnos tapasztalatom szerint sok esetben a gyermekről való gondoskodás a szülők "háborújának" áldozatává válik, s a házasfelek egymás közötti harca során elsikkad a szülői felelősség érzete. Úgy gondolom ezért, hogy a bíróságnak is elsősorban a szülő és a gyermek közötti harmonikus viszony fenntartása szempontjából alapvető fontoságú szülői felelősség érvényre juttatására törekedve kell eljárnia az ilyen jellegű jogviták során. Azt sem szabad elfelejteni, hogy azon körülményekért, melyekről említést tett a levelében, s mely körülményekre hivatkozva a tartást el szeretné kerülni, valószínűleg a gyermeket nevelő szülőket is felelősség terheli.
 
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. hatályon kívül helyezte a családjogi törvényt, így annak a nagykorú gyerme tartásával kapcsolatos rendelkezései is hatálytalanná váltak. A korábbi rendelkezésekről      itt      olvashat részletesen.
 
A Ptk. úgy szabályozza a rokontartást, hogy megállapítja a rokontatásra vonatkozó közös szabályokat, majd pedig speciális rendelkezéseket fogalmaz meg a kiskorú gyermek tartására vonatkozóan. A nagykorú gyermek tartására következésképpen a rokontartás általános szabályait kell alkalmazni egy fontos kivétellel. A 4:214. § ugyanis úgy rendelkezik, hogy - a kiskorú gyermekhez hasonlóan - vélelmezni kell a középiskolai tanulmányokat folytató gyermek tartásra való rászorultságát nagykorúságának betöltése után is, legfeljebb azonban a huszadik életévének betöltéséig. A kiskorú és a nagykorú gyermek tartása körében egyaránt érvényesülő szabály, hogy a tartás a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.
 
A kiskorú és a nagykorú gyermek tartására vonatkozó szabályok között a lényeges különbségek az alábbiak:
 
  • A szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával csak a kiskorú gyermekét köteles eltartani, ezért a nagykorú gyermek tartásának megállapítása során a bíróságnak vizsgálnia kell a tartásra kötelezett szülő saját szükséges tartásának mértékét, teherbíró képességét, jövedelmi, vagyoni viszonyait, valamint az őt terhelő kötelezettségeket és ennek függvényében kell döntenie a tartásról, illetve a tartásdíj összegéről. 
  • A rászorultság vélelmének megszűnését követően nagykorú gyemek esetén vizsgálni kell a tartásra való rászorultságot. Ez - a fentiek alapján - tehát a középiskolai tanulmányok befejezésének, vagy a 20. életév betöltésenek időpontja közül a korábbi időpontban következik be. A levelében foglaltak alapján az Ön gyermeke esetén még fennáll a tartásra való rászorultság vélelme.
  • A kiskorú gyermek a tartásra való jogosultság sorrendjében megelőzi a nagykorú gyermeket, ezért a nagykorú gyermek tartása akkor és annyiban állapítható meg, ha az az ugyancsak tartásra jogosult kiskorú gyermek(ek) tartását nem veszélyezteti. Ugyanakkor az a jogelv, hogy a kiskorú gyermek eltartása a nagykorú, munkaképes - de szükséges tanulmányai folytán rászoruló - gyermekét megelőzi, csak akkor irányadó, ha a kötelezett valamennyi gyermeke indokolt szükségleteinek fedezésére alkalmas tartásdíjat arányosítással sem tud fizetni.
  • A nagykorú gyermek csak abban az esetben jogosult tartásra, ha arra nem érdemtelen, vagyis a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben nem tanúsított olyan súlyosan kifogásolható magatartást, illetve nem folytatott olyan életvitelt, amely miatt tartása a kötelezettől - figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is - nem várható el.
  • A nagykorú gyermek indokolt költségei körében - a nevelés és a szükséges taníttatás költségein túl - megélhetésének indokolt költségeit kell figyelembe venni, a kiskorú gyermek esetén az egészségügyi ellátásához szükséges rendszeres kiadások is ide tartoznak. Természetesen a betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló nagykorú gyermek tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed. Kiskorú gyermek esetén érvényes továbbá az a szabály, hogy ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.
     
     
    A Kúria 1/2014 számú PJE polgári jogegységi határozata szerint a Kúria az új Ptk.-ba beépítettnek tekinti, ezért annak alkalmazása körében már nem tartja irányadónak a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásáról szóló XXIX. számú Polgári Elvi Döntés, melyről itt olvashat részletesen. A Ptk.-ba beépültnek tekintett iránymutatásokkal kapcsolatban ugyanakkor a jogegységi tanács hangsúlyozta, hogy ezen iránymutatások indokolásában foglalt – az új Ptk. szabályai szellemével nem ellentétes – jogi okfejtések, érvek, elvi megállapítások a továbbiakban is figyelembe vehetők, idézhetők, hiszen azok sok esetben a normaszöveget magyarázzák, kiegészítik, a rendelkezés tartalmát részletesen kibontják. Az új Ptk. normaszövegének értelmezésében, a jogi érvelés alátámasztásában ezek tehát felhasználhatók, így például továbbra is figyelembe veendők a XXIX PED-nek a tartásra való érdemtelenséggel, vagy a rászorultsággal kapcsolatos megállapításai.
A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg. Ha a jogosult a tartásra részben szorul rá, tartáskiegészítés illeti meg. Ha a jogosult rászorultsága teljes, de a tartására elsősorban köteles rokonai nem képesek az indokolt szükségleteinek megfelelő tartást nyújtani, a sorban következő kötelezettektől kérhet tartáskiegészítést. 
 
A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg. 
 
A tartásdíjat az új Ptk. alapján csak határozott összegben lehet meghatározni és időszakonként előre, elsősorban pénzben kell szolgáltatni. Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni.
 
A tartást a bíróság főszabály szerint határozatlan időtartamra rendeli el, de ha feltehető, hogy a jogosult rászorultsága meghatározott idő elteltével vagy a feltétel bekövetkeztével megszűnik, kérni lehet a tartás határozott időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig történő elrendelését is. Az életpályájával kapcsolatos döntést már meghozott nagykorú gyermek esetén, ha a választott életpályához szükséges tanulmányok végének időpontját már megbecsülhető, célszerű lehet a bíróságtól kérni, hogy a tartást határozott időtartamra állapítsa meg. Ha a bíróság a tartást határozatlan időtartamra rendelte el, akkor - amennyiben a felesége nem jelenti be a bíróságnak a gyermek tartásra való rászorultságának megszűnését - Önnek kell kérnie a tartás megszüntetését. Ebben az esetben a volt házastárs a bejelentés elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel.
 
A házassági élet- és a házastársi vagyonközösség fennállása alatt keletkezett tartozások közös tartozások, azonban ezen időszak alatt az ön fizetése is házastársi közös vagyonnak (közös bevételnek) minősült, ezért a közös tartozások részbeni megtérítését csak abban az esetben és annyiban kérheti a feleségétől, ha és amennyiben Ön azokat a házassági életközösség megszűnését követően egyedül viselte, illetve viseli, mert ettől az időponttól számít csupán az Ön jövedelme az Ön különvagyonának.
 
Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
 

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.

 

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.

Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond

Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.

Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517