Továbbtanuló nagykorú gyermek tartása
"Jó napot kívánok lenne egy olyan problémám,hogy én egy tanuló diák vagyok most ...-án töltöm be a ... adik életévemé az én szüleim elváltak.Az én édesanyám gyerektartásra kötelezett erről van egy régi bírósági papír amin megitéltek édesapámnak ... forintot havonta.Pár évvel ezelött telefonon megegyeztünk édesanyámmal hogy ezt 2 fél közötti megállapodás utján felemeli ... forintra,de erről ugymond nem lett hivatalos papír csinálva.Ebben az évben ...ig kaptam gyerektartást azóta nem hajlandó fizetni és nem tudom elérni telefonon sem mert nem hajlandó komunikálni és megbeszélni ezt a dolgot.Egyszer sikerült telefonon elérnem és felszólítottam hogy e hónap ...adikáig legyen kedves az elmaradásait rendezni vagy jogi útra terelem a dolgokat.Eltelt ...-a és a tartozás nem lett rendezve szeretném megkérdezni öntől hogy ez esetben mik a lehetőségek amikkel élni tudok mert szeretném jogi útra terelni az egész ügyet.Amit szeretnék az az hogy megszeretném kapni a visszamenőleg el nem küldött összeget plussz felszeretném emeltetni a gyerektartás díját valamint ha lehet megszeretném szüntetni a gyerektartást és felnőtt tartás formájában szeretném tovább igényelni a pénzt.Mert szeretnék még tovább tanulni.Előre is köszönöm a válaszát!"
Ön, mint tanulmányokat folytató személy, a Csjt. 60. § (2) bekezdése alapján lehet jogosult tartásra az édesanyjától. Ezen jogszabályhely alapján ugyanis tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul, feltéve, hogy magát eltartani nem tudja és nincs tartásra kötelezhető házastársa vagy bejegyzett élettársa. Ilyen esetben tehát a gyermek nagykorúságának elérése után is jogosult a tartásra. A szülő a középiskolai tanulmányok befejezését követően a szakképzettség megszerzése érdekében szükséges tanulmányokat folyamatosan végző nagykorú gyermek eltartására - vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján - köteles. A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a szükséges tanulmányok folytatásán általában az életpályára előkészítő szaktanfolyamnak, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányoknak a végzését is érteni kell, ezért e tanulmányok folytatásának idejére az arra rászoruló munkaképes leszármazó is jogosult a tartásra (XXIX. sz. PED). A joggyakorlat szerint a szülőnek nagykorú gyermekével szemben tartási kötelezettsége csak a választott életpályára felkészítő tanulmányok időszakára áll fenn. A többszörös iskolaváltoztatás, évismétlés a tanulmányok folyamatosságát megszakítja, így ilyen esetben a nagykorú gyermek tartásdíjra nem jogosult. Nem kötelezhető továbbá a szülő - önkéntes vállalásának hiányában - a nagykorú gyermek által korábban megszerzett szakképesítéssel azonos vagy annál alacsonyabb szintű végzettséget nyújtó tanulmányok anyagi fedezetének biztosítására.
A szükséges tanulmányokat folytató nagykorú személy tartására más szabályok vonatkoznak, mint a (kiskorú) gyermek tartására. Míg ugyanis a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükségleteinek rovására is köteles (Csjt. 69/A. § (1)), addig a tanulmányokat folytató nagykorú gyermek tartása esetén érvényes az a szabály, hogy nem köteles mást eltartani, aki ezáltal a saját, vagy kiskorú gyermekének szükséges tartását veszélyeztetné (CSjt. 66. § (1)). Erre tekintettel főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása esetén mindig vizsgálni kell - a rászorultság mellett - a tartásra kötelezett szülő teherbíró képességét, figyelemmel kell lenni a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaira és az őt terhelő kötelezettségekre. Ugyanakkor az a jogelv, hogy a kiskorú gyermek eltartása a nagykorú, munkaképes - de szükséges tanulmányai folytán rászoruló - gyermekét megelőzi, csak akkor irányadó, ha a kötelezett valamennyi gyermeke indokolt szükségleteinek fedezésére alkalmas tartásdíjat arányosítással sem tud fizetni.
További fontos különbség, hogy a nagykorú csak abban az esetben jogosult a tartásra, ha arra - magatartása miatt - nem vált érdemtelenné. "A nagykorú gyermektől fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelő magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellően értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó a főiskolai, egyetemi tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermek, ha neki felróhatóan a tartásra kötelezett szülőjével vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít." (XXIX. sz. PED) A vonatkozó joggyakorolat értelmében a nagykorú gyermek tartásra való érdemtelensége a különélő szülővel való kapcsolattartástól kellő indok nélkül elzárkózó, passzív magatartással is megvalósulhat.
A nagykorú gyermek tartásdíja határozott időre is megállapítható, ha elvárható, hogy szükséges tanulmányait a megadott időn belül befejezze.
Eljárásjogi szempontból nagyon lényeges különbség, hogy míg a gyermektartás megállapítása iránti perben a bíróság hivatalból is folytathat le bizonyítást, addig erre a nagykorú gyermek tartására irányuló perben nincs lehetőség. A nagykorú személyek tartására irányuló per tehát több feladatot és nagyobb felelősséget ró a felekre, illetve a jogi képviselőikre, mivel a bíróság - az általános perjogi szabályok alkalmazásával - csak az általuk előterjesztett bizonyítékok alapján fogja döntését meghozni.
Mindent összevetve megállapítható, hogy a nagykorú gyermek tartásának kérdése több tényező komplex értékelését igényli: vizsgálni kell a végzett tanulmányok jellegét, folyamatosságát, a felek vagyoni, jövedelmi viszonyait, a gyermek anyagi szükségleteit, tanulmányi eredményeit, az esetleges kiérdemelhető ösztöndíjban, tandíjkedvezményben való részesülését, illetve az ezen kedvezményekből való kieséssel kapcsolatos felróható mulasztását, s nem utolsó sorban a felperes tartásra való érdemességét, ennek kapcsán az alpereshez fűződő kapcsolatát stb.
Amennyiben jogerős ítélet rendelkezett édesanyja gyerektartási kötelezettségéről Ön után, s ezen kötelezettséget újabb ítélet jogerősen nem szüntette meg, ez a kötelezettség automatikusan nem szűnt meg azzal, hogy Ön nagykorú lett, tehát a jogosult (vagyis az édesapja) elvileg végrehajtást kérhet a jogerős ítélet alapján. A tartásdíj-fizetésre kötelező jogerős ítélet hatálya ugyanis mindaddig fennáll, amíg a tartási kötelezettséget - a kötelezett kérelmére - egy másik jogerős ítélet meg nem szünteti. Amennyiben azonban Ön - mint levelében írja - a továbbiakban más összegben és saját részére (mint rokontartást) szeretné a tartásdíjat igényelni, akkor, amennyiben nem tudnak megállapodni édesanyjával a tartásról, illetve annak összegéről, pert kell indítania a tartásdíj megállapítása iránt. Fontos, hogy a tartási követelés hat hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető. Hat hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. Természetesen lehetőség van a két jogi lépést együtt is megtenni, vagyis (édesapjának) végrehajtást kérni az elmaradt gyermektartásra, s ezzel párhuzamosan elindítani a pert a rokontartás megállapítása iránt.
Amennyiben további információkra van szüksége, illetve konkrét jogi lépéseket szeretne tenni ügyében, kérem, hogy előre egyeztetett időpontban szíveskedjen irodámban felkeresni!
Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!
Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.
