Tartási kötelezettség szülővel szemben

Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesanyám gondozási segítségre szorul, ráadásul demenciában szenved. Intézményi elhelyezése sürgős! Mivel nekem nincs megtakarításom, ezért csak állami intézmény jöhet szóba, de ott 1-1,5 év a várakozási idő. És az sem ingyenes, de a nyugdíja fedezné. Ahol most van, onnan 3 hónap múlva kiteszik. Ez azt jelenti, hogy az utcára kerül? És kötelezhetnek bármilyen módon, hogy fizetős intézményt vegyek igénybe? Kérem a segítségét!”
 

Tisztelt Kérdező!

A szülővel szembeni tartási, gondozási, ápolási és - általában - segítségnyújtási kötelezettség elsősorban emberiességi, erkölcsi és csak másodsorban jogi természetű kérdés. Az ezzel kapcsolatos alapvető törvényi rendelkezések az alábbiak.

A tartás alimentációs jellegű szolgáltatás, amelynek az a célja, hogy a jogosult életfenntartását, szükségleteinek fedezésével járó kiadásait biztosítsa.

A nagykorú gyermeket tartási kötelezettség terheli a szülője irányában, amennyiben utóbbi önhibáján kívül nem tudja magát eltartani és nincs tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa, vagy volt élettársa. További feltétele a szülő tartásra való jogosultságnak, hogy a tartásra kötelezett gyermekével szemben eleget tett a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének, valamint nem tanúsított vele szemben kirívóan súlyos magatartást. Nem köteles a nagykorú személy a szülő eltartására akkor sem, ha ezáltal saját szükséges tartását, vagy a tartás sorrendjében a szülőt megelőző személy(ek), nevezetesen a kiskorú és nagykorú gyermek(ek), valamint a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs tartását veszélyeztetné. Ha a tartásra jogosult szülőnek több tartásra köteles nagykorú gyermeke van, akkor a tartási kötelezettség közöttük a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőkpességük arányában oszlik meg.

Specilisan szülő tartása esetén lényeges szabály, hogy az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló rokon tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed. Ha a jogosult a tartásra részben szorul rá, tartáskiegészítés illeti meg. Ha a jogosult rászorultsága teljes, de a tartására elsősorban köteles rokonai nem képesek az indokolt szükségleteinek megfelelő tartást nyújtani, a sorban következő kötelezettektől kérhet tartáskiegészítést. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg.

Aki a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett anélkül gondoskodik, hogy erre jogszabály vagy szerződés (például tartási, vagy életjáradéki szerződés) rendelkezése alapján köteles lenne, az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy amennyiben idős emberek ellátásáról térítés ellenében intézmény gondoskodik - akár állami, akár egyházi, akár magán fenntartású intézmény -, s az ellátott személy nem képes az ellátás ellenértékét finanszírozni, az általa meg nem fizetett térítési díj - egyéves jogvesztő határidőn belül - attól a nagykorú gyermektől legyen követelhető, aki egyébként tartásra köteles lenne. A tartásra jogosultság és a tartásra kötelezettség fentiekben részletezett törvényi feltételeinek ugyanakkor ezen igényérvényesítés esetén is teljesülnie kell. Ezen szabállyal kapcsolatos a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény - 2017 januárjától hatályos - 117/D. §-a, mely azt rögzíti, hogy ha olyan személy kerül tartós bentlakásos intézményi ellátásba, akinek nincs jelentős pénz- vagy ingatlanvagyona és a térítési díj megfizetését sem ő, sem más személy nem vállalja, de van olyan nagykorú gyermeke, aki a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti díjkülönbözet megfizetését megállapodás alapján vállalja, akkor a gyermek köteles azt megfizetni; amennyiben pedig ez a megállapodás nem jön létre, az intézményfenntartó kérheti a bíróságtól, hogy a Ptk. rokontartásra irányadó szabályai alapján tartásra köteles és képes gyermeket tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állón a díjkülönbözet megfizetésére kötelezze.

A fent leírt szabályok szerint kötelezhetik tehát Önt, mint nagykorú gyermeket arra, hogy vegyen részt a fizetős szociális intézmény édesanyját terhelő díjának megfizetésében.

Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni.

A szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében - egyetértésével - a járási hivatal is indíthat pert. Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosult tartásáról maga gondoskodik vagy őt gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán pert indíthat.