Perújítás vagy végrehajtás megszüntetése?
"Üdvözlöm Ügyvéd Úr! Kérdést szeretnék feltenni perújítással kapcsolatosan, elakadtam az önálló védekezésemben. E-OS Faktoros végrehajtási ügy, végrehajtási lap szerint, ma van a befizetés utolsó napja. Fogyasztói kölcsönszerződés, hitelkártya kibocsátással, Cetelem forintos. De csak fogyasztói szerződésem van, hitelkártya szerződés nem jött létre. A keresetben is csak az első volt. Nem tudtam és most találtam meg a befizetett csekkeket is... A felperesi jogelődnek kifizettem, az Eosnak pedig még több tízezer forintot, pluszban. Most mi lesz? A fentiekben végrehajtás felfüggesztését kértem, megtámadhatóság, tévedés, szerz.feltét. és hiv. 369 a) § és 370 § A fentiekre való tekintettel, Keresettel kérem a T. helyi Járásbíróságot, hogy a végrehajtást kérő által ellenem lefolytatni kérelmezett ..2013 végrehajtási lap számú végrehajtási eljárást a Pp. 260-267 §, 267/2 alapján a Pp. 368 § a) szerint rendelje el. Költségmentességi nyilatkozatom Pp. 86 § alapján, illeték és költségmentességet kérem. Ezt elutasítják, hiánypótlás vagy mi lehet belőle, mi kell még hozzá? Hány példány kötelező? A befizetett plusz pénzt, illetve a per költséget a felperestől kérhetem ebben a bírósághoz címzett keresetben? Rengeteg levelezés, fénymásolás...Az ítéletnek a végrehajtás elrendelésének nem volt bizonyító ereje a kimutatásuk szerint. Alkotmányos szempontokat figyelembe véve sem áll módomban most még az illeték bélyeget kifizetni..ha nincs akkor el sem olvassák? Így lesz 39e forintos dig.fényképezőből - 668e.autóVárom visszajelzését."
Kedves Kérdező!
Végrehajtást csak olyan követelésre vonatkozóan lehet elrendelni, melyre a végrehajtás alapjául szolgáló okirat kiterjed. Ha ugyanis a végrehajtási lap olyan követelést is tartalmaz, melyet az annak alapjául szolgáló okirat (ítélet, fizetési meghagyás) nem, akkor azt a bíróság (közjegyző) a törvény megsértésével állította ki, ezért azt vissza kell vonni. Ilyen irányú kérelmet a végrehajtást elrendelő bíróságnál elő lehet terjeszteni (Vht. 212. § (1)).
A perújítás és a végrehajtás megszüntetése iránti per egyaránt alkalmas eszköz lehet egy folyamatban lévő végrehajtási eljárás megakasztására, de más-más esetben vehetők igénybe és más szabályok vonatkoznak rájuk.
A perújítás rendkívüli jogorvoslat, mellyel a fél a végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható döntést támadja. Feltételeit a Pp. 260. §-a szabályozza. Eszerint - több más eset mellett - akkor van helye perújításnak a jogerős íítélet ellen, ha a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Ebben az esetben is feltétele azonban a perújításnak, hogy a fél az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette. Fontos továbbá, hogy a perújítás előterjesztése határidőhöz kötött: a perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
A végrehajtás megszüntetése iránti per végrehajtási per, mely a végrehajtás alapjául szolgáló döntés jogerejét nem érinti. A Pp. 368. §-a értelmében a végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény
a) akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy
b) a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.
A két eljárást tehát - több más különbség mellett - az különbözteti meg egymástól, hogy míg a perújítást olyan tényre, vagy bizonyítékra hivatkozva lehet előterjeszteni, mely ugyan már bekövetkezett, vagy rendelkezésre állt a jogerős döntést megelőzően is, és az - annak elbírálása esetén - a félre nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna, ám annak érvényesítése a félnek fel nem róható okból elmaradt, addig a végrehajtás megszüntetésének okául csak olyan tény szolgálhat, mely akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban.
Lényeges megemlíteni, hogy perújítással - a Pp. általános szabályai szerint - a jogerős fizetési meghagyás ellen is lehet élni. A perújításra - bírósági ítélet elleni perújítás esetén - az első fokon eljárt bíróság, fizetési meghagyás elleni perújítás esetén pedig az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik - ellentmondás esetén - elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna. A végrehajtás megszüntetése iránti perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a törvényszék vagy a közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti járásbíróság illetékes.
A már folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztését mind perújítás, mind pedig végrehajtás megszüntetése iránti per esetén lehet (és célszerű) kérni. Erre a törvény mindkét eljárás esetén lehetőséget ad.
A perújítás esetén az illetéket az általános szabályok szerint kell megfizetni (főszabály szerint a pertárgyérték 6%-a), tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre, végrehajtás megszüntetése iránti perben a követelés 6%-ának megfelelő eljárási illetéket kell leróni.
Ha viszont Ön úgy gondolja, hogy a követelést - részben vagy egészben már megfizette - erről, az állítását igazoló dokumentumok csatolásával, haladéktalanul értesítse a végrehajtót! Ebben az esetben ugyanis a végrehajtónak a végrehajtási törvény 41. §-ában foglalt eljárást kell lefolytatnia. Mindenek előtt - a bizonyítékra utalva - felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtónak az ügyet be kell terjesztenie a végrehajtást foganatosító bírósághoz. Ha pedig a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.
Ami pedig az eljárásjogi jellegű kérdéseit illeti:
Költségkedvezmény iránti kérelmet az előírt formanyomtatvány alkalmazásával, a szükséges iratok, dokumentumok csatolásával lehet kérelmezni. A nyomtatvány kitöltéséhez a bíróság hivatalában lehet segítséget kérni. Amennyiben a kereset benyújtásával egyidejűleg igényelt költségmentességet, akkor ez utóbbi elutasítása esetén a bíróság - a kereset idézés kibocsátása nélküli elutasításának terhe mellett - fel fogja hívni Önt az illeték megfizetésére.
A költségkedvezmény iránti kérelmet elegendő egy példányban benyújtania, egyébként az eljárási iratokat (így a keresetlevelet is) eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél az eljárásban szerepel.
A keresetben lehet kérni az ellenfél kötelezését a perköltség megfizetésére, ilyen kérelem hiányában a bíróság nem kötelezheti az ellenfelet a megfizetett költségeinek megtérítésére.
Levele alapján úgy gondolom, hogy ügyének szakszerű és sikeres kezelése jogi képviselő segítségének igénybe vételét teszi szükségessé. Ha anyagi lehetőségei nem engedik meg az ügyvéd általi jogi tanácsadás, vagy az ügyvédi képviselet igénybe vételét, akkor a Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Jogi Segítségnyújtó Osztályától kérheti ingyenes jogi segítségnyújtás igénybe vételének engedélyezését mind a keresetlevél megszerkesztése, mind pedig a perbeli képviselet vonatkozásában. Ebben az esetben a jogi segítségnyújtást ellátó ügyvéd munkadíját az állam állja. Ismételten felhívom azonban a figyelmét arra, hogy a perújítás előterjesztése határidőhöz kötött.
Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!
Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.
