Közös tulajdonban álló ingatlan használata

"Tisztelt Ügyvéd Úr! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy házat szeretnénk vásárolni, ami a nagyszülőké volt, de sajnos mindketten elhunytak. A háznak 4 örököse van, köztük az édesanyám. A négy örökös közül 3 beleegyezett abba, hogy a 3 év múlva lejáró lakáskasszából fizetjük ki őket, de egy örökös nem. Ha édesanyám lemond az én javamra az örökségéről (őt nem kell kifizetnünk) és én így negyed részben tulajdonos leszek, akkor én beleköltözhetek e ebbe az ingatlanba? Várom válaszát! Köszönöm szépen!"
 

Amenyiben az ingatlannak négy tulajdonosa lesz, közös tulajdon keletkezik. A közös tulajdonban álló dolog használatát a Ptk. 140. §-a rendezi. Eszerint: a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.

Vagyis: amennyiben a négy tulajdonos tulajdoni hányada egyenlő lesz, Ön - a tulajdonostársak ellenkező megállapodásának hiányában - ugyanolyan mértékben jogosult használni az ingatlant, mint a tulajdonostársai. Beköltözhet ugyan az ingatlanba, de erre, vagyis az ingatlan használatára, mint a tulajdonjogból eredő jog gyakorlására egyrészt a többi tulajdonostársnak is lehetősége lesz, másrészt pedig amennyiben Ön a tulajdoni hányadánál nagyobb mértékben (pl. kizárólagosan) használja az ingatlant, s ezzel a többi tulajdonostársnak lehetetlenné teszi annak használatát, ez a későbbiekben jogvitát szülhet. Vagyis ezt megelőzendő, célszerű a tulajdonostársaknak írásban megállapodni egymással a használattal kapcsolatos kérdésekben (ki mit használ, ha valamelyik tulajdonostárs a tulajdoni hányadánál nagyobb mértékben használja az ingatlant, kell-e ezért a tulajdonostársainak többlethasználati díjat fizetni, ki, milyen mértékben viseli a közterheket stb.). Végső esetben, ha nem sikerül a használattal kapcsolatos kérdésekben megállapodni, bírósághoz lehet fordulni.

Amennyiben további információkra van szüksége, illetve konkrét jogi lépéseket szeretne tenni ügyében, kérem, hogy előre egyeztetett időpontban szíveskedjen irodámban felkeresni!

Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.
 

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.