Készfizető kezesség

"Tisztelt Ügyvéd Úr! Idén váltam el a feleségemtől. Neki mint vállalkozónak van egy un. Széchenyi (vállalkozói) hitelkártyája, amely hitelszerződésnél én még a házasságunk alatt mint kezes szerepeltem. Ez egy évenkénti megújuló hitel, amelyet az idei fordulópontban a volt feleségem (adós) nem hosszabbította (igényelte újra), így a takarékszövetkezet felmondta a szerződést vele. Nem régen kaptam egy levelet a takarékszövetkezettől, melyben arról tájékoztatnak, hogy én mint készfizető kezes fizessem ki a teljes hitelt egy összegben. Ezt azért nem értem mivel a volt feleségem a tulajdonképpeni adós, és rendelkezik havi rendszeres jövedelemmel is. Azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy milyen - jogi - lehetőségem van a takarékszövetkezettel és/vagy a volt feleségemmel szemben? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!"

 

Tisztelt Kérdező!

 

Mivel Önök nagy valószínűleg 2014. március 15. előtt kötötték meg a szóban forgó bankhitelszerződést, arra még a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

A kezesség lényege, hogy a kezes kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a kötelezett, vagyis az adós nem teljesít, ő maga fog helyette teljesíteni a követelés jogosultjának. A kezesi szerződéssel a követelés jogosultja és a kezes között jön létre kötelem, mely "a biztosított követelés teljesítésére személyi biztosítékot teremt: a kezes saját vagyona terhére vállalja a főkötelezettség (az adós kötelezettségének) a teljesítését a jogosult részére. A kezesség mindig járulékos jellegű, ami azt jelenti, hogy szorosan kapcsolódik a jogosult és a kötelezett között létrejött alapügylethez, az abból keletkező, biztosított követelés teljesítéséhez. A járulékosság azt is jelenti, hogy a kezesség annak elvállalásakor feltételezi a kötelezett főkötelezettségét. A főkötelezettség megszűnésével a kezesség is megszűnik." (lsd. 1/2010. számú PJE határozat) 

 

A kezességnek két fő formája van: az ún. egyszerű vagy sortartó és a készfizető kezesség. Míg a sortartó kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést a jogosultnak, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható, addig a készfizető kezest nem illeti meg a sortartás kifogása. A készfizető kezessel szemben tehát a követelés esedékessé válását követően a jogosult közvetlenül érvényesítheti igényét, akár önálló, akár a főkötelezettel együttes perlés útján. Lényegében véve tehát a jogosult eldöntheti, hogy a kötelezettel, a készfizető kezessel, vagy egyszerre mindkettővel szemben érvényesíti a követelését. Természetesen, ha a kötelezett, vagy a kezes teljesít a jogosultnak, akkor a kötelezettség a másikkal szemben is megszűnik. Ez a helyzet hasonlatos az egyetemleges kötelezettséghez, ám dogmatikailag mégsem tekinthető annak, mivel a főkötelezettségnek - az egyetemlegesen kötelezettekkel szemben - a kezes nem alanya.

 

Abban az esetben tehát, ha a kezesi szerződésben készfizető kezességben állapodtak meg, a takarékszövetkezet valóban követelheti Öntől is a kötelezettség teljesítését és nem kell előzetesen megkísérelnie annak behajtását a volt feleségétől. A régi Ptk. ugyanis - az új Ptk. rendelkezéseivel ellentétben - a készfizető kezesség létrejöttének feltételéül szabta azt, hogy a felek a szerződésben kifejezetten készfizető kezességben állapodjanak meg (kivéve a kár megtérítéséért és a bank által vállalt kezességet). Amennyiben a takarékszövetkezet pert indít Ön ellen, akkor a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Vagyis a jogosult követelésével szemben védekezhet például beszámítási, érvénytelenségi és elévülési kifogással, hivatkozhat arra, hogy a jogosultat az adott követelés nem, vagy nem az érvényesíteni kívánt mértékben illeti meg, a követelés elévült, érvénytelen szerződésen alapul stb, arra azonban nem hivatkozhat, hogy a jogosult nem kísérelte meg behajtani a feleségétől a tartozást, mivel ilyen kötelezettsége - készfizető kezesség esetén - nincs.

 

Abban az esetben pedig, ha Ön teljesít a jogosultnak, a volt feleségével szemben megtérítési igénye keletkezik, vagyis követelheti, hogy felesége fizesse meg Önnek azt az összeget, amit Ön mint kezes megfizetett helyette a takarékszövetkezetnek. A régi Ptk. ezt úgy fogalmazta meg, hogy amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. Az új Ptk. a kezes megtérítési igénye tekintetében tájékoztatási kötelezettséget ír elő a jogosultra nézve, aki köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja.

 

Végül megjegyzem, hogy az új Ptk. lényeges változást hozott a készfizető kezesség szabályozása tekintetében. Azt lehet mondani, hogy - a régi Ptk.-val szemben - az egyszerű, sortartó kezesség is átalakulhat készfizető kezességgé anélkül, hogy ebben a felek a szerződésben kifejezetten megállapodtak volna. Az új Ptk ugyanis úgy rendelkezik, hogy a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha

a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;

b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy

c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

Ha tehát a fenti körülmények valamelyike bekövetkezik, az egyszerű kezes - rajta kívül álló okból - készfizető kezessé válik. Mindez azt jelenti, hogy az eddigieknél nagyobb óvatosságot és alaposabb megfontolást igényel egy kezesi kötelezettségvállalás.