Házastársi közös vagyon 3.

"Tisztelt Ügyvéd Úr! Az interneten találtam meg Önt, és azt olvastam az "olvasószoba" oldalán, hogy van lehetőség ingyenes online tanácsadásra is, nekem vagyonmegosztással kapcsolatos kérdésem lenne. Sajnos elképzelhető, hogy ilyen irányba megy a házasságom, emiatt szeretnék előre tájékozódni, hogy ha mégis ez történik, akkor felkészült legyek.Ingatlannal kapcsolatos kérdésem lenne. Feleségem megismerésekor már volt egy lakásom Budapesten, amelyet 2010-ben vásároltam részben hitelre, 100% tulajdonrésszel. 2011 elején ismerkedtünk meg, és ő szeptemberben költözött be. 2013-ban a lakást elajándékoztam a szüleimnek ajándékozási szerződéssel ügyvéd bevonásával. 2015-ben úgy döntöttünk, hogy kertes házba költözünk, emiatt a már szüleim nevén lévő lakás el lett adva (17,2M), és annak az árából, illetve két fundamentás hitelből (egyike édesapámé, másik az én nevemre szólt, 4.340.000 mindkettő) és a hiányzó rész szüleim segítségével lett megvásárolva Fóton egy kertes ház (27M), mely a lakással megegyező tulajdoni szerkezettel a szüleim nevére került. Mindkét fundamenta hitel részletei az én számlámról lettek fizetve. Az elmúlt évek során több értéknövelő felújítás is történt a házon, amelyet mi a házastársi közös vagyonból fizettünk, ennek értéke kb 8M forint. Egy esetleges házassági vagyonközösség felbontásakor feleségem milyen igényt támaszthat ezzel az ingatlannal kapcsolatban? Ő nem akar ott maradni, újra Pestre költözne, de tarthat-e igényt bármekkora összegre a szüleim nevén lévő ingatlanból?"

Tisztelt Kérdező!

Mivel az ingatlan a szülei tulajdonában áll, nem képezi részét sem a házastársi közös vagyonuknak, sem pedig egyikük különvagyonának, így egy esetleges házassági vagyonjogi perben a felesége ezen ingatlannal kapcsolatos igénnyel Önnel szemben nem léphet fel. A feleségének a szüleivel szemben azonban lehetnek igényei, mégpedig egyrészt az édesapja kölcsöntartozásának a házastársi közös vagyonból, vagyis részben általa történt fizetésére, másrészt pedig az ugyancsak közös vagyonból, vagyis részben általa finanszírozott értéknövelő beruházásokra alapítottan. A felesége tehát egyrészt megtérítési igénnyel léphet fel az édesapjával szemben a helyette megfizetett törlesztés vonatkozásában, másrészt pedig – az értéknövelő beruházásokra alapítottan – a szüleivel, mint tulajdonosokkal szemben vagy tulajdonjogi igényt érvényesíthet, amennyiben a beruházások során olyan hozzáépítésre került sor, mely az ingatlan értékét jelentősen növelte, vagy pedig – ilyen eredménnyel járó hozzáépítés hiányában – hozzáépítés esetén az építési munka általa kifizetett ellenértékének megtérítését követelheti a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint, hozzáépítésnek nem minősülő értéknövelő beruházások esetén pedig az ezen munkák általa finanszírozott része által előállt értéknövekmény megtérítését követelheti ugyancsak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

A házastársa Önnel szemben a lakáshasználati jogára alapítottan sem léphet fel igénnyel, mivel a lakás – a Ptk. definíciója értemében – nem minősül házastársi közös lakásnak, tekintettel arra, hogy azon egyikőjüknek sem áll fenn sem tulajdonjoga, sem bérleti joga, sem pedig haszonélvezeti joga.