Házastársi közös vagyon 2.

Tisztelt Kérdező!

A bírói gyakorlat már a 2014. március 15-től hatályos, jelenlegi Ptk. hatályba lépését megelőzően is megdönthető vélelmet állított fel arra vonatkozóan, hogy abból a ráutaló magatartásból, hogy a házastársak a házasságkötés előtti élettársi együttélésük során a közösen szerzett vagyontárgyakat továbbra is közösen használják és kezelik - ellenkező megállapodás hiányában - arra kell következtetni, hogy azokat a házastársi közös vagyonuk részévé kívánták tenni. A házastársak ilyen módon vélelmezett, és csak az ellenkező bizonyításával megdönthető akarata folytán vagyonjogi vonatkozásban a házasságot megelőző életközösség a házassági életközösséggel egységbe olvad, s ezért az életközösség megszűnésekor - a vagyoni viszonyok méltányos rendezése érdekében - a házasság vagyonjogi hatásait az életközösség tényleges kezdetének időpontjától kell számítani. Ez az ítélkezési gyakorlat a jelenleg hatályos Ptk. 4:35. § (1) bekezdésébe is beépült, amely a vagyonjogi rendelkezések időbeli hatályáról úgy rendelkezik, hogy a törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt és a házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.

Amennyiben tehát az Önök házasságkötést közvetlenül megelőző és ezért vagyonjogi szempontból a házassági vagyonközösségbe beolvadó élettársi életközössége a házasságkötésüket megelőző két évben folyamatosan fennállott, akkor ezen két év vonatkozásában a vagyoni viszonyaikra a házasságról, a családról és a gyámásgról szóló 1952. évi IV. törvéy (Csjt.) házassági vagyonjogi szabályai az irányadók. A Csjt. 27. § (1) bekezdése pedig törvényes vélelmet létesít arra vonatkozóan, hogy a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen akár külön-külön megszerzett vagyon a házastársak fele-fele arányú osztatlan közös tulajdona, kivéve azt, ami valamelyik házastárs Csjt. 28. § (1) bekezdése szerinti különvagyonához tartozik.

Ebből következően, ha a férje a házasságkötésüket megelőző élettársi kapcsolatuk ideje alatt vásárolta meg az ingatlant, úgy az házastársi közös vagyonnak minősül, figyelembe véve azt a kérdésében említett körülményt is, hogy az ingatlan vtelárát - részben, vagy teljesen - hitelből, vagyis nem a különvagyonából fizette meg. Amennyiben az ingatlan vételárának egy részét a különvagyonából fedezte, úgy az ingatlan az ezen részt meghaladó tulajdoni hányad tekintetében minősül házastársi közös vagyonnak, mivel Csjt. 28.§ (1) bekezdésének d) pontja alapján a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy külön vagyonnak minősül. A vételárhoz történő különvagyoi ráfordítás hiányában azonban az ingatlan fele-fele arányú osztatlan közös tulajdonuknat képezi, ha a férje valóban a házasságkötésüket megelőző élettársi kapcsolatuk ideje alatt vásárolta meg az ingatlant.

A Ptk. 5:37.§-a úgy rendelkezik, hogy ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Ez a házastársával megkötendő és ügyvéd által ellenjegyzendő kétoldalú megállapodással lehetséges, ha pedig erre a házastársa önszántából nem hajlandó, akkor akár bírósági úton érvényesítheti ezen igényét. A bejegyzes mindenképpen célszerű lenne, mivel ha semmilyen joga nincs bejegyezve, akkor a házastársa akár az Ön tudta és hozzájárulása nélkül is eladhatja vagy megterhelheti az ingatlant.  Megjegyzem, hogy az új Ptk. alapján a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlan esetén nem érvényesül a másik házastárs hozzájárulásának vélelme, az ilyen ingatlannal a házastárs a vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül egyáltalán nem rendelkezhet. Ha ezt mégis megteszi, akkor a szerződés megkötéséhez hozzá nem járuló házastárs a szerződésből eredő kötelezettségekért nem felel, ha pedig a szerződés ingyenes, vagy pedig a szerző fél rosszhiszemű volt, a szerződés ezen másik házastárssal szemben hatálytalan lesz.

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.