Gépjármű adásvételi szerződés hibás teljesítése 2.

"Tisztelt ügyvéd úr. Fogyasztóvédelmi problémában szeretnék tanácsot kérni.
Vásároltam egy motorkerékpárt, amit az eladó úgy adott el hogy összefolyik a víz az olajjal, csak hengerfejet kell síkolni. (a hirdetés is így volt feladva) Megbontás után derült ki hogy:
Hegesztett a vezérműtengely ház
Szét van verve a hengerfej
Szét van verve a dugattyú
Karburátorból hiányoznak alkatrészek
Vízpumpa folyik
Feszültség szabályzó nincs rajta és még fojtathatnám a sort!
Az adásvételibe be lett írva hogy üzemképtelen a motor, de azért szerintem itt lényegesen többről van szó mint egy hengerfej síkolás (10-20ezer forintos tétel) Ha mindent összeszámolnék a javítás 300-400ezer közé tehető!
Az eladó magánszemélyként adta el a motort, de egy motorkerékpár értékesítéssel, szereléssel foglalkozó cég van a nevén.
Jeleztem már másnap neki a problémát, azóta nem veszi fel a telefont, nem válaszol az üzenetekre.
A rendőrségen már megpróbáltam feljelenteni, de mivel benne van az adásvételiben hogy üzemképtelen, ezért nem tudnak mit kezdeni vele.
Az után szeretnék érdeklődni, hogy valóban nem lehet ezzel az üggyel semmit kezdeni?
Válaszát előre is köszönöm."

Tisztelt Kérdező! 

Kérdése kapcsán az első megvizsgálandó és megválaszolandó kérdés, hogy az Önök szerződése kapcsán beszélhetünk-e hibás teljesítésről. A Ptk. 6.157.§ (1) bekezdése értelmében a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. A Ptk. 6:62.§ (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Ebből következően az eladó köteles az adásvétel tárgyát képező dolog állapotáról, minőségéről, hibáiról a vevőt részletesen tájékoztatni.

Levele alapján az Önök szerződésében csupán az a tény került feltüntetésre, hogy az adásvétel tárgyát képező motorkerékpár üzemképtelen. Nem mindegy azonban, hogy az üzemképtelen állapotot mennyi és milyen hiba okozza. A levelében foglaltak szerint az üzemképtelen állapot okaként az eladó - a hirdetésében, valamint a szerződéskötést megelőző tárgyalások során - mindössze egy konkrét hibát jelölt meg, a megbontás révén feltárt többi, jelentős számú rejtett hibát azonban nem közölte Önnel. Álláspontom szerint ezért megállapítható, hogy a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felelt meg a szerződésben meghatározott minőségi követelményeknek, mert a szolgáltatott dolog szerződésben rögzített üzemképtelen állapota az eladó által közöltnél lényegesen több és súlyosabb, az eladó által nem közölt, rejtett hibán alapult. A megbontás révén feltárt számos rejtett hibát a szerződéskötés időpontjában Ön nem ismerte és nem is kellett ismerni. Ebből következően véleményem szerint megállapítható a hibás teljesítés.

A következő megvizsgálandó kérdés, hogy az Önök között létrejött szerződés fogyasztó és vállalkozás között létrejött szerződésnek minősül-e. Ez azért lényeges kérdés, mert az utóbbi szerződések vonatkozásában a törvény a fogyasztók védelmében az általános szabályoktól eltérő szabályokat fűz a hibás teljesítéshez. Ha az eladó magánszemély volt és a saját tulajdonát képező dolgot adta el, akkor a szerződés nem tekinthető fogyasztó és vállalkozás között létrejött szerződésnek, függetlenül attól, hogy az eladónak milyen céges érdekeltségei vannak. Más lehet a helyzet ugyanakkor abban az esetben, ha az eladó az egyébként a saját vállakozása tulajdonában állt dolgot az ügyletkötés előtt kifejezetten azért vásárolta meg a saját vállalkozásától és azért adta el magánszemélyként, vagy azért kötött bizományi szerződést a saját vállalkozásával a dolog eladására, hogy a törvénynek a fogyasztó és vállalkozás között létrejött szerződésre vonatkozó, fogyasztóvédelmi célú rendelkezéseit tudatosan és csalárd módon kijátssza. Álláspontom szerint ebben az esetben alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás között létrejött szerződések hibás teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket.

A hibás teljesítés jogkövetkezményei, illetve a hibás teljesítés esetén követendő eljárás pedig a következő.

A kellékszavatossági igény a teljesítéstől számított egy évig érvényesíthető. A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni. Ezen közlést természetesen célszerű később igazolható módon, tehát írásban, tértivevényes postai küldemény útján megtenni.

Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint:

a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy

b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

Amennyiben az Önök között létrejött szerződés nem tekinthető fogyasztó és vállalkozás között létrejött szerződésnek, egy esetleges jogvita esetén Önnek kellene bizonyítania, hogy a teljesítés hibás volt, mert az úgynevezett hibás teljesítési vélelem csak fogyasztó és vállalkozás között létrejött szerződés esetén áll fenn. Ez utóbbi esetben ugyanis az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A hibás teljesítési vélelem tehát a teljesítést követő hat hónap időtartam alatt a fogyasztó javára megfordítja a bizonyítási terhet.

Fogyasztó és vállalkozás között létrejött szerződés esetén továbbá:

- ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt,

- a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinten, valamint

- a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

Azt javaslom Önnek, hogy ha nem sikerül közvetlenül megegyeznie az eladóval például a hibák kijavításáról, vagy az elállásról, keressen fel egy ügyvédet, aki az Ön képviseletében eljár a kellékszavatossági jogai érvényesítése érdekében, mert ez jogi szaktudást igényel. A hibák pontos, igazolható, írásbeli közlését azonban ennek hiányában is feltétlenül mielőbb tegye meg és figyeljen az egy éves elévülési időre.