Nyilvános közösségi oldalon elkövetett személyiségi jogsértés

 

"Érdeklődöm, hogy a facebook oldalán egy zárt csoport tagja voltam, de nem volt fönt profilfotóm, a csoport megalapítója kényszerített hogy tegyek föl fotót máskülönben kizár a csoportból, nem tettem föl fotót (a facebook nem követeli meg), ki is zárt a csoportból, és utána közzé tett rólam egy lejárató levelet, amire már nem tudtam reagálni sem a kizárás miatt. Mi a teendő ebben a helyzetben? Ez a becsületsértés és a személyiségi jogok megsértése egyaránt?"

 

Tisztelt Kérdező!

 

Az Ön levelében foglalt cselekmény elsősorban az Ön jóhírnevének és becsületének megsértésére lehet alkalmas. A becsület megsértését különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás eredményezheti, a jóhírnév megsértését pedig különösen a más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tény állításával vagy híresztelésével, vagy valós tény(ek) hamis színben történő feltüntetésével lehet megvalósítani. Ugyanakkor személyiségi jog a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog is, így az ominózus levél akár ezen jogainak sérelmét is eredményezhette. Arra a kérdésre, hogy sérültek-e, illetve, ha igen, pontosan mely személyiségi jogai sérültek a levél folytán, csak az utóbbi tartalmának ismeretében tudnék pontos választ adni Önnek.

 

Amennyiben bekövetkezett a jogsértés, Ön - a jogsértés megtörténtétől számított öt éves elévülési időn belül - a következő igényekkel élhet a jogsértővel szemben:

- kérheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,

- kérheti a sérelmes helyzet megszüntetését, vagyis a levél törlését,

- kérheti azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot, vagyis például kérheti, hogy ugyanott és ugyananni ideig, ahol és amennyi ideig a jogsértő levél elérhető volt, a károkozó tegyen közzé egy bocsánatkérő közleményt, melyben elismeri a jogsértést és elnézést kér Öntől, és végül

- sérelemdíjat is követelhet az Önt ért nem vagyoni sérelemért. Amennyiben a jogsértés megvalósult, sérelemdíjra mindenképpen jogosult lesz, csak az összege a kérdés. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.

 

Amennyiben jogi lépést tervez az ügyben, mindenképpen gondoskodjon arról, hogy a jogsértés bizonyítható legyen, vagyis egy közjegyzővel készíttessen ténytanúsítványt az ominózus tartalomról, vagy legalább nyomtassa ki azt!  A közjegyző által készített ténytanúsítvány közhitelesen, visszadátumozhatatlanul tanúsítja, hogy az adott honlap a tanúsítvány elkészültének időpontjában mit tartalmazott (vagy mit nem). A legcélszerűbb megoldás, ha felkeres egy ügyvédet, aki ügyvédi felszólító levél útján szólítja fel a jogsértőt az Ön igényeinek teljesítésére, ennek elmaradásának esetére kilátásba helyezve természetesen azok bírósági úton történő érvényesítését.

 

A cselekmény a becsületsértés, vagy a rágalmazás bűncselekményének megvalósítására abban az esetben lehet alkalmas, ha a levél az Ön becsületének csorbítására alkalmas kifejezés(eke)t tartalmaz (becsületsértés), vagy az Ön becsületének csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ (rágalmazás). Mindkét bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni. A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. Ezen határidő elmulasztása miatt igazolásnak csak abban az esetben van helye, ha a cselekmény közvádra üldözendő.