Védőbeszédek

„Vádlottnak védő kell. A vádlott a törvény üldözöttje. A törvény vak és süket, se lát, se hall. De gondolkozni és érezni se tud...Ami az orvos a kínlódó betegnek, ami a gyóntató atya a haldoklónak: az a védő a bűnösnek, akit a vád súlyos terhe nyom, s akit a védőn kívül mindenki elhagyott immár.” (Eötvös Károly)

"Mindenesetre szép és nemes hivatás a védőügyvédeké. Egy nyomorult féreg, kitől elfordul az egész társadalom, kit szégyenkezve említ szüle, testvér - az utolsó percben, mikor már össze van félig tiporva, egy embert talál az oldala mellett, ki hévvel, a tudomány és szónoklat minden fegyverét felhasználva, az ő vesszendő lelkéért küzd egy társadalom ellen.

Ebben bizonnyal sok eszményiség van.

Úgy van, a védőügyvéd az emberi jószívűség vendégszereplő képviselője. E riasztó szóval szemben: "feszítsd meg!" - ő képviseli az ellentétet: "szánd meg!". (Mikszáth Kálmán)

Ezen az oldalon nyilvános tárgyalásokon elmondott védőbeszédeimből teszek közzé néhányat, természetesen anonimizált formában.