Kölcsöntartozás elévülése

A kötelezett által át nem vett postai küldemény (engedményezési értesítő, fizetési felszólítás) csak abban az esetben alkalmas az elévülés megszakítására, ha annak feladóját a kötelezettnek az adott jogviszony relációjában ismernie kellett.

Felperes, mint engedményes jogutód, keresetével áruvásárlási célú kölcsönszerződéshez kapcsolódó hitelkártya-szerződésből eredő követelést érvényesített ügyfelemmel szemben. A keresettel szemben elévülési kifogást emeltünk, ebben kiemeltük, hogy az engedményezésről ügyfelemet nem értesítették.. Felperes ezen kifogással szemben azzal védekezett, hogy az általa, mint engedményes által ügyfelemnek megküldött, ám utóbbi által át nem vett, a feladó részére „nem kereste” jelzettel visszaérkezett írásbeli fizetési felszólítás megszakította az elévülést.

Az elsőfokú bíróság – elévülési kifogásunknak helyt adva – elutasította a keresetet. Ítéletében – a Kúria Pfv.VI.20.078/2018/6. számú határozatára hivatkozva kiemelte, hogy mivel a felperesi jogelőd és az alperes közötti jogviszony a szerződés azonnali hatályú felmondásával megszűnt, az alperesnek nem állt fenn együttműködési kötelezettsége az általa – az engedményezésről való értesítés hiányában - nem ismert (jogutód) felperes irányában. Nem állapítható meg ugyanis a kötelezettről a saját hibája, illetve felróhatósága pusztán azon okból, hogy nem keres egy postai tájékoztatás alapján egy olyan küldeményt, amely egy általa ismeretlen cégtől származik, amellyel tudomása szerint nem állt sem szerződéses, sem egyéb jogviszonyban. Ebből következik, hogy ügyfelem az engedményezésről szóló értesítés tudomására jutását nem a saját rosszhiszemű magatartásával, önhibájából hiúsította meg, így nem szegte meg a Ptk. 4. § (1) bekezdése szerinti jóhiszemű joggyakorlásra és együttműködésre való kötelezettségét sem az általa nem ismert felperessel szemben. Következésképpen a szóban forgó, engedményes által a kötelezett részére megküldött, ám utóbbi által át nem vett fizetési felszólítás nem volt alkalmas az elévülés megszakítását eredményező joghatás kiváltására.

A felperes fellebbezése nyomán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet – annak helyes indokai alapján – helyben hagyta. A másodfokú bíróság a fellebbezéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy az alperes számára a felperes ismertsége/ismeretlensége csak abban a relációban – jogviszonyban – értelmezhető, amiben az felmerült. A hangsúly az adott követelés elévülése szempontjából kizárólag azon a körülményen volt, hogy alperest az engedményezés tényéről nem értesítették, így az a kérdés, hogy az alperes felróhatóan járt-e el, vagy sem, amikor a fizetési felszólítás kézbesítése eredménytelen lett, érdemben fel sem merülhet.

Az ítélet jogerős.

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.