Jogszabály szerinti emberi reprodukciós kezelés alatt álló munkavállalóval közölt felmondás jogellenessége

Kisgyermekgondozó-nevelő szakképzettséggel rendelkező Ügyfelem határozatlan idejű munkaszerződés alapján, dajka munkakörben dolgozott alperesnél. 2018-ban emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben vett részt. Alperes a kezelés megkezdését követően felmondást közölt vele, amit azonban – ügyfelemnek a kezeléssel összefüggő tájékoztatását követően – az Mt. 65.§ (5) bekezdése szerint eljárva visszavont. Mivel a kezelés sikertelennek bizonyult, ügyfelem újabb kezelésre jelentkezett. A következő, második kezelés megkezdését az első kezelés befejezésének időpontját két és fél hónappal követő időpontra jegyezték elő, amit azután – az ügyfelemnél diagnosztizált több betegség miatt szükségessé vált beavatkozások miatt – két hónappal eltoltak. A második emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezeléssel kapcsolatos igazolást – annak megkezdését követően – ügyfelem megküldte alperes részére. Ezt követően alperes felszólította ügyfelemet, hogy tájékoztassa a kezeléssel kapcsolatos adatokról, annak várható időtartamáról és befejezési időpontjáról. Felszólította továbbá arra is, hogy a kezelés befejezését követően 5 napon belül tájékoztassa a kezelés befejezéséről és annak eredményéről. Ügyfelem a munkáltató felszólítására írásban válaszolt. Alperes végül felmondással megszüntette ügyfelem munkaviszonyát. A felmondás indokaként előadta, hogy az óvodai dajka munkakör betöltéséhez magasabb szintű végzettség szükséges, mint amilyennel ügyfelem rendelkezik és a szükséges szakképzettség megszerzésére vonatkozó munkáltatói felszólításnak nem tettem eleget. Alperes a felmondás indokolásában egyebekben kifejtette azon álláspontját, hogy ügyfelemet nem illeti meg az Mt. 65.§ (3) bekezdésének e) pontja szerinti felmondási védelem, mivel egyrészt a felmondás közlésének időpontjában nem állt jogszabály szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt, másrészt pedig, amennyiben mégis ilyen kezelés alatt állna, az első és a második ilyen jellegű kezelését folyamatos kezelésnek kell tekinteni, s ennél fogva a felmondási védelem törvényben foglalt hat hónapos határideje a felmondás időpontjában már lejárt.

A felmondást keresettel támadtuk meg a munkaügyi bíróságon. Kereseti kérelmeink egyrészt a munkaviszony-megszüntetés jogellenességének megállapítására, másrészt pedig a munkaviszony helyreállítására irányultak, tekintettel arra a tényre is, hogy a munkaviszony alperes általi megszüntetéséből a keresetlevél benyújtásáig még nem keletkezett semmilyen kára ügyfelemnek, ezért alperessel szemben marasztalást nem kérhetett.

Keresetünket elsősorban az Mt. 65.§ (3) bekezdésének e) pontjára alapítottuk, mely szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. Hivatkoztunk arra, hogy ügyfelem a felmondás közlésekor jogszabály szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt állt, ezen tényről a kezelést végző intézet írásbeli igazolást adott ki és a kezelés megkezdéséről ügyfelem írásban tájékoztatta alperest. Kiemeltük, hogy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés – alperes álláspontjával ellentétben – összetett és hosszabb idejű kezelést jelent, nem korlátozódik kizárólag a petesejtek kinyerését és fertilizációját (megtermékenyítését) célzó beavatkozásra, hiszen azt – a kezelés sikere érdekében - számos előkészítő orvosi vizsgálat, gyógyszeres kezelés és kúraszerű ellátás előzi meg. Ebből adódóan a munkajogi védelem sem korlátozódik a petesejtek kinyerését és fertilizációját (megtermékenyítését) célzó beavatkozások napjaira. Vitattuk továbbá alperesnek a kezelés folyamatosságával kapcsolatos álláspontját is. Az első kezelés tényét és időpontját az egészségügyi intézmény által kiadott zárójelentés egyértelműen igazolta. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 137.§-ának a) pontja értelmében az egészségügyi szolgáltató zárójelentést kizárólag a több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően adhat ki. A zárójelentés kiadását követően közel öt hónap telt el a második kezelés kezdetéig, mely időtartam pedig – hosszánál fogva – kizárja annak lehetőségét, hogy a két kezelést – akár egészségügyi, akár munkajogi szempontból - egy folyamatos kezelésnek lehessen tekinteni. Hivatkoztunk ezzel összefüggésben a Kúria EH 2018.06.M13 számú munkaügyi elvi határozatára, mely szerint az újabb reprodukciós kezelés esetén a felmondási védelem az újabb kezelés megkezdésének időpontjától legfeljebb hat hónapig ismételten megilleti a munkavállalót. Mindezen okokból kifolyólag tehát az alperesi felmondás jogellenes, mert az Mt. 65.§ (3) bekezdésének e) pontjába ütközött.

Ezen túl, vitattuk az ügyfelem szakképzettségének elégtelenségére vonatkozó felmondási oknak a valóságát és okszerűségét is. Ezzel kapcsolatban kiemeltük, hogy alperes a szakképzettsége ismeretében létesített munkaviszonyt ügyfelemmel dajka munkakör betöltésére, tehát szakképesítését megfelelőnek találta. Alperes Szervezeti és Működési Szabályzata a dajka munkakör betöltéséhez azt a szakképzettséget is előnyben részesíti, amellyel ügyfelem rendelkezett. Hivatkoztunk továbbá a 27/2016. (IX.16.) EMMI rendeletre is, mely részletesen rögzíti a kisgyermekgondozó-nevelő szakképzettség vonatkozásában a munkaterület leírását, valamint a megszerzésének szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét. Mivel az ügyfelem szakképzettséggel megszerzett kompetenciák teljes egészében magukban foglalják a dajka munkakör betöltéséhez a munkaköri leírás alapján szükséges szakmai követelményeket, sőt a kisgyermekgondozó-nevelő szakképzettség a dajka munkakör ellátásához szükségesnél magasabb szintű ismereteket és kompetenciákat foglal magában, okszerűtlen a hiányzó szakképzettségre alapított felmondási indok. A kisgyermekgondozó-nevelő szakképesítéssel rendelkező munkavállaló ugyanis a dajka munkakör vonatkozásában fennálló szakmai elvárásoknak teljes egészében meg tud felelni.

Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és költségeinek megtérítését kérte. Fenntartotta és megindokolta azon álláspontját, mely szerint ügyfelem szakképzettsége a munkaköre betöltésére nem megfelelő, a szükséges „magasabb” szakképzettség (óvodai dajka) megszerzéséhez érdekében viszont ügyfelem – a munkáltató kifejezett felhívása ellenére – nem tett lépéseket. Vitatta tovább, hogy ügyfelem a felmondás közlésének időpontjában jogszabály szerinti emberi reprodukciós ellátásban vett volna részt. E körben arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint az ügyfelem által a felmondás közlésének időpontjában igénybe vett kezelések és vizsgálatok nem tartoznak a reprodukciós eljárás fogalmi körébe, mivel azok csak a reprodukciós eljárás megkezdésének feltételéül szolgálnak. A munkajogi védelmet eredményező reprodukciós eljárás fogalmát megszorítóan kell értelmezni, abba csak a közvetlenül ezen célt szolgáló kezelések tartoznak bele.

Válasziratunkban előadtuk, hogy a felmondási védelem szempontjából két ténynek van csupán jelentősége: egyrészt annak, hogy a munkavállaló emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben részesült-e a felmondás közlésekor, másrészt pedig annak, hogy ezen tényről tájékoztatta-e a munkáltatót. Márpedig a perbeli esetben mindkét törvényi feltétel teljesül. A szükséges szakképzettség hiányára alapított felmondási okkal kapcsolatban előadtuk, hogy önmagában valamely szakképzettség megszerzésére irányuló munkáltatói felszólítás teljesítésének munkavállaló általi elmulasztásából nem következik automatikusan, hogy az ezen mulasztásra alapított felmondási indok okszerű. Ez csak akkor állapítható meg, ha a szóban forgó szakképzettség – mindenek előtt a munkavállaló meglévő szakképzettségére és a munkaköri feladataira tekintettel – a munkavállaló munkakörének ellátásához valóban szükséges, vagyis az igényelt szakképzettség hiánya a munkavállaló szakmai alkalmatlanságát eredményezi. A munkaköri feladatok ellátásához szükségtelen, felesleges szakképzettség megszerzésének elmulasztása ugyanis nem szolgálhat a munkaviszony megszüntetésének okszerű indokául. Fokozott szigorral kell vizsgálni a szakképzettség megszerzésének elmulasztására alapított felmondási indok okszerűségét abban az esetben, ha egyrészt a munkáltató a munkavállalóval ugyanazon munkakör tekintetében már eleve a szóban forgó szakképzettség hiányának ismeretében kötötte meg a munkaszerződést, vagyis a munkaviszony létrejöttének időpontjában a munkavállalót a munkakör ellátásra alkalmasnak ítélte, másrészt pedig a munkavállaló „túlképzett”, vagyis a munkáltató által hiányolt szakképzettségnél magasabb szintű szakképzettséggel rendelkezik. Ebben az esetben a szakképzettség hiányára alapított felmondási indok csak akkor tekinthető okszerűnek, ha egyrészt a munkavállaló munkaköri feladatai a munkaviszony létesítése óta oly módon és oly mértékben változtak meg, hogy ezen jelentős változások valóban indokolttá teszi a szóban forgó szakképzettség megszerzését, másrészt pedig ez utóbbi szakképzettség olyan speciális szakértelmet, szakmai ismereteket foglal magában, melyekkel ez ennél magasabb szintű szakképzettséggel bíró munkavállaló nem rendelkezik. Márpedig, az okszerűség ezen feltételei a perbeli esetben nem teljesülnek. Ügyfelem munkaköri feladatai ugyanis egyáltalán nem változtak meg a munkaviszony létrejötte óta és a munkaköri leírás sem módosult. Ezen túl, a dajka szakképzettség semmilyen olyan szakismeretet, speciális szakértelmet nem foglal magában, mellyel a kisgyermekgondozó-nevelő szakképzettségű munkavállaló ne rendelkezne. Az a munkavállaló, aki olyan szakmai végzettséggel rendelkezik, melynek alapján a 0-3 éves (vagyis általában még önmaga kifejezésére sem képes) gyermekek ellátását az erre a korosztályra szakosodott gyermekintézményben önállóan végezheti, nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy az óvodás korú (3-6 éves) gyermekek gondozását, ellátását egy óvodapedagógus irányításával végezze. A kisgyermekgondozó-nevelő szakképzettség a munkavállalót - a 27/2016. (IX.16.) EMMI rendelet szerint – óvodapedagógus munkakör betöltésére is alkalmassá teszi. Valótlan tehát alperes azon tényállítása is, mely szerint a kisgyermekgondozó-nevelő szakképzettséggel bíró munkavállaló nem rendelkezik az óvodás korú gyermekek neveléséhez, ellátáshoz, gondozásához szükséges szakmai kompetenciákkal. Az a munkavállaló pedig aki – szakképzettsége alapján – alkalmas óvodapedagógusnak, nyilvánvalóan nem tekinthető alkalmatlannak az ennél alacsonyabb szintű szakmai kompetenciákat igénylő óvodai dajka munkakör betöltésére. Ráadásul, alperes Szervezeti és Működési Szabályzata a felmondást tartalmazó jognyilatkozat közlésének időpontjában sem követelte meg a dajka munkakör betöltéséhez a dajka végzettséget, sőt kifejezetten azt rögzíti, hogy a dajka munkakör tekintetében nincs szakmai végzettségre vonatkozó előírás, ezért a dajka végzettség megszerzésének elmulasztására alapított felmondási indok már csupán ezen okból kifolyólag is okszerűtlen. Alperes soha, nem kifogásolta ügyfelem munkáját, sem a felmondást megelőzően, sem pedig magában a felmondásban nem hozott fel arra vonatkozó konkrétumokat, hogy a munkaköre ellátására szakmailag alkalmatlan lenne.

Az írásbeli perfelvételi eljárást és a perfelvételi tárgyalást követően a bíróság igazságügyi orvosszakértői bizonyítást rendelt el azon kérdés tekintetében, hogy ügyfelem a felmondás közlésének időpontjában emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt állt-e. A szakértő ezen kérdésre igennel felelt. Megállapította, hogy az első kezelés a kinyert petesejtek sikertelen megtermékenyítésével és ügyfelem kórházból való hazabocsátásával befejeződött, a második kezelés pedig folyamatban volt a munkáltatói felmondás közlésekor, és a felmondás közlésének napjához közeli időpontokban is történtek olyan kezelések és beavatkozások, melyek a reprodukciós eljárás részét képezték.

A szakvéleményre adott észrevételeinkben kiemeltük, hogy abban a tekintetben, hogy a felmondás közlésének időpontjában a munkavállaló jogszabály szerinti emberi reprodukciós kezelés alatt áll-e, irreleváns az a körülmény, hogy a munkavállaló kifejezetten a felmondás közlésének napján vett-e részt valamely kezeléssel összefüggő (ambuláns) vizsgálaton, vagy ezen a napon kórházi kezelés alatt állt-e. A reprodukciós eljárás ugyanis olyan hosszabb ideig tartó, komplex kezelés, mely számos elemből tevődik össze és mely ugyan folyamatos orvosi felügyeletet és kontrollt igényel, ám nem feltétlenül teszi szükségessé sem ambuláns vizsgálatok napi szintű elvégzését, sem pedig a kezelés teljes időtartamát magába foglaló, folyamatos, vagy hosszabb időtartamú kórházi ellátást. Az Mt. 65.§ (3) bekezdésének e) pontja szerinti felmondási védelem a kezelés egész időtartamára (de legfeljebb annak megkezdésétől számított hat hónapig) megilleti a munkavállalót, s a kezelésben részt vevő nő e munkajogi védelme nyilvánvalóan nem korlátozódik kizárólag azokra a napokra, melyeken a kezelés részét képező vizsgálatokat, beavatkozásokat (például a megtermékenyített petesejt beültetését) ténylegesen elvégzik, vagy amely napokon a munkavállaló kórházi kezelés alatt áll. A törvény szövege a munkajogi védelmet egyértelműen a kezelés alatt álláshoz, nem pedig a kezelés elvégzésének napjához (napjaihoz) és nem is a kórházi kezelés alatt álláshoz köti. A kezelés alatt állás pedig a kezelés megkezdésének vagyis a kezelés részét képező első vizsgálat elvégzésének napjától a kezelés befejezésének napjáig (vagyis a zárójelentésben feltüntetett napig) terjedő teljes időszakot magában foglalja, azzal a megkötéssel, hogy ez legfeljebb hat hónap lehet.

A perben megtartott következő tárgyaláson, a szakvélemény ismeretében végül a felek mindkettőjük számára előnyös egyezséget kötöttek egymással, melyre tekintettel ügyfelem elállt a keresetétől. 

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.