Szankciós semmisségből "népmesei" semmisség?

Gondolatok a tájékoztatási kötelezettség megsértése okán érvénytelen deviza alapú lakossági, fogyasztási kölcsönszerződések bíróság általi érvényessé nyilvánításáról a Kúria Gfv. VII. 30.167/2016. számú ítélete kapcsán

„Az alperes maga sem vitatta, hogy...a kamat százalékos mértékét a szerződésben nem tüntették fel... Az alperes a perben nem vitatta, hogy a fogyasztó felperes a szerződés adatai alapján a kamat százalékos mértékét maga nem tudta volna kiszámolni, ehhez ugyanis számítástechnikai eszközök, programok igénybevételére lett volna szükség. A kamatszámítást azonban az alperes elvégezte, és a per során csatolta ennek eredményét, valamint a kamatszámítás levezetését tartalmazó okiratot. E számításokból kitűnően a felek a perbeli szerződésben évi 19,64%-os mértékű ügyleti kamatban állapodtak meg...A Kúria az adott tényállás mellett - a felperes vitatásának hiányára is figyelemmel – nem látta perjogi akadályát annak, hogy az alperes okirattal igazolt kimutatását elfogadva az ügyleti kamat mértékét a szerződés érvényessé nyilvánítása során évi 19,64%-ban állapítsa meg.”

(A Kúria Gfv. VII. 30.167/2016. számú ítélete)

A Kúria a 6/2013 számú polgári jogegységi határozatában – a törvény alapján semmisséget okozó hibában szenvedő lakossági, fogyasztási kölcsönszerződések életben tartása érdekében – a bíróságok számára meghirdette az érvénytelenség „minden lehetséges esetben” történő kiküszöbölésének „programját”: „Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg – a jogkövetkezmények alkalmazására irányuló kereset (viszontkereset) esetén, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető, vagy utóbb megszűnt – a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie...A jogegységi tanács álláspontja szerint, a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, a bíróságoknak különösen arra kell törekedniük, hogy minden lehetséges esetben kiküszöböljék az érvénytelenség okát és a szerződést érvényessé nyilvánítsák. A szerződés érvényessé nyilvánítása olyan helyzetet teremt, mintha a felek már eredetileg is érvényes szerződést kötöttek volna (ex tunc hatályú érvényessé nyilvánítás). A bíróság ilyen esetben a szerződés módosításával (kiegészítésével) az érvénytelenségi ok folytán előállt érdeksérelmet küszöböli ki. A bíróságnak érvénytelen deviza alapú kölcsönszerződések esetében azért kell elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására törekednie, mert az esetek nagy részében ez a megoldás szolgálja mindkét szerződő fél, de főként az adósok érdekét, akiknek a még fennálló tartozása más érvénytelenségi jogkövetkezmény alkalmazása esetén egy összegben azonnal esedékessé válna. Különösen indokolt a szerződés érvényessé nyilvánításáról rendelkezni akkor, ha csak formainak tekinthető olyan okból érvénytelen a szerződés, amely tekintetében a felek akarata egyértelműen megállapítható (pl. a törlesztőrészletek száma tévesen került feltüntetésre).”

Azóta ez a „program” a pénzügyi intézmények által konzekvensen hivatkozott, az ítélkezési gyakorlat által széles körben követetté vált, a sajtóban, valamint a jogirodalomban pedig nagy vitákat generáló ítéleteket eredményezett. Ezek közül – eklatáns példaként – elegendő a Kúriának a jelen írás mottójául szolgáló ítéletét említeni, melyben a legfőbb bírói fórum egy, az ügyleti kamat feltüntetésének hiánya okán semmis kölcsönszerződést oly módon nyilvánított érvényessé, hogy abban egyszerűen utólag - de „ex tunc hatállyal (!)” - feltüntette az ügyleti kamatot, mégpedig pontosan abban a mértékben, ahogy azt az alperes pénzügyi intézmény a per során a bírósággal közölte. Az ítélet – fogalmazzunk így – legkülönösebb, vitára leginkább okot adó része a jelen írás mottójául szolgáló megállapítás, melyben a Kúria kifejti, hogy bár a szerződésben feltüntetett adatok alapján a fogyasztó felperes nem tudta kiszámolni a kamat mértékét (amit, egyébként, a szerződésnek pontosan tartalmaznia kellett volna), de ebben az általa meghatározhatatlan mértékű kamatban ennek ellenére mégis megállapodott az alperessel! Vagyis megállapodott olyasmiben, amit nem hogy nem ismert, de még csak ki sem tudott számolni! Még a Kúria szerint sem.

Az érvénytelen deviza alapú lakossági, fogyasztási kölcsönszerződések bíróság általi érvényessé nyilvánításáról korábban már kifejtettem a gondolataimat a „Néhány kritikai észrevétel a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozatához” című, a www.jogiforum.hu oldalon 2014. április 3-án megjelent írásomban. Az azóta történt fejleményekre – így a Kúria előzőekben hivatkozott ítéletére is figyelemmel – az ezen témával összefüggésben korábban már kifejtett véleményemet az alábbi gondolatokkal szeretném ezúton kiegészíteni.

A tájékoztatási kötelezettség – törvény által kifejezetten semmisséggel szankcionált – megsértése okán érvénytelen lakossági, fogyasztási kölcsönszerződések bíróság általi érvényessé nyilváníthatóságával kapcsolatban - álláspontom szerint - nem szabad figyelmen kívül hagyni az alábbi jogelméleti, jogértelmezési és jogpolitikai megfontolásokat.