C-407/18 számú ügy - a közjegyzői okiratba foglalt fogyasztói szerződésekben szereplő szerződési feltételek tisztességtelenségének vizsgálata és az ezen szerződések alapján a fogyasztókkal szemben indított végrehajtási eljárások ez okból történő felfüggesztésének lehetősége (2019. június 26.)

Az Európai Unióban a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekkel kapcsolatos tagállami szabályozásokat az 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: „irányelv”) harmonizálja. Ennek 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve. A 7. cikk (1) bekezdése pedig arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendelkezzenek megfelelő és hatékony eszközökről annak érdekében, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.

A szlovén jog szerint a végrehajtható közjegyzői okirat alapján a bíróság végzéssel elrendelheti a végrehajtást. A végrehajtást elrendelő végzéssel szemben az adós – törvényben meghatározott okból – ellentmondással élhet. Ezt követően a végrehajtást engedélyező jogerős határozatot az adós keresettel támadhatja meg az illetékes bíróság előtt. Ezen perben az adós abban az esetben kérheti a végrehajtás felfüggesztését, ha egyrészt keresetet nyújtott be a végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló, közvetlenül végrehajtható közjegyzői okiratban foglalt jogügylet érvénytelenségének megállapítása iránt, másrészt pedig ha hitelt érdemlően igazolja, hogy a végrehajtás helyreállíthatatlan vagy nehezen helyreállítható hátrányt okozna számukra, mely hátrány súlyosabb lenne, mint amely a jogosultat a végrehajtás felfüggesztése esetén érné. A hitelező javaslatára a bíróság a végrehajtás felfüggesztését valamely biztosítéknak az adós általi nyújtásához kötheti, kivéve, ha ez az adós önfenntartását vagy családja fenntartását veszélyezteti. Ha az adós nem nyújt biztosítékot a bíróság által rögzített, legfeljebb 15 napos határidőn belül, úgy kell tekinteni, hogy a felfüggesztés iránti kérelmet visszavonták.

Két szlovén magánszemély közjegyzői okiratba foglalt CHF-alapú jelzáloghítel-szerződést kötött egy szlovén pénzintézettel, mely – az adósok nem teljesítése okán – felmondta a szerződést és a közjegyzői okirat alapján végrehajtás elrendelésére irányuló kérelmet nyújtott be az illetékes bírósághoz. A bíróság helyt adott a pénzintézet ezen kérelmének. Az adósok ellentmondással éltek a végrehajtás elrendelésével szemben, arra hivatkozva, hogy mivel a bank nem hívta fel megfelelően a figyelmüket az átváltás kockázatára, a szerződés bizonyos feltételei tisztességtelenek. A bíróság az adósok ellentmondását elutasította, lényegében véve azzal az indokkal, hogy az adósok kötelesek eleget tenni a közjegyzői okiratban foglaltaknak. Ezt követően az adósok – ügyvédi képviselet nélkül - a végrehajtás engedélyező végzés megsemmisítésére irányuló keresetet nyújtottak be a kérdést előterjesztő bírósághoz. Ez utóbbi bíróság a per során arra a következtetésre jutott, hogy  a vitatott közjegyzői okiratban szereplő feltétel, mely szerint a hitel CHF-ben kerül meghatározásra, de a törlesztést euróban kell teljesíteni, tisztességtelen jellegű, mivel semmilyen alkalmas korlátot nem ír elő az átváltás kockázata tekintetében. Álláspontja szerint még ha az átváltás kockázata korlátozásának hiánya egyaránt érintheti a fogyasztót és a bankot is, jelentős egyenlőtlenség áll fenn a szerződő felek jogaiban és kötelezettségeiben, annak köszönhetően, hogy egy bank mint nagy méretű pénzügyi intézmény jóval szerteágazóbb eszközökkel rendelkezik az ilyen kockázat kezelésére, mivel e tekintetben ez irányú ismereteire, fontos adatokra és tapasztalatra támaszkodhat. A kérdést előterjesztő bíróságnak ugyanakkor kétségei támadtak azon kérdés tekintetében hogy annak a bíróságnak, amelyhez egy jelzáloghitel szerződés végrehajtására irányuló kérelmet nyújtottak be, adott esetben, amennyiben megállapítja, hogy e szerződés tisztességtelen feltételt tartalmaz, hivatalból kell e megtiltania az ilyen feltétel végrehajtását ezen eljárási szakaszban.

Közelebbről, az előterjesztő szlovén bíróság kétségei abból adódtak, hogy a szlovén jog hagyományos értelmezése szerint a bíróság nem tagadhatja meg a végrehajtást, mivel ezen elv értelmében vizsgálati hatásköre annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy az azon hitelszerződést létrehozó közokiratot, amelynek a végrehajtását kérik, az alkalmazandó szabályozásban előírt alakszerűségi követelmények tiszteletben tartásával szerkesztették e meg. Másfelől a szlovén jog nem írja elő a végrehajtás felfüggesztését arra az esetre, ha a fogyasztó tisztességtelen feltétel fennállásán alapuló semmisség megállapítása iránti kérelmet nyújt be. A felfüggesztése ugyanis kizárólag az adós indokolt kérelme alapján, kivételes jelleggel lehetséges, helyrehozhatatlan vagy nehezen helyrehozható kár fennállására vonatkozó, igen szigorú feltételek mellett, amely kár a szlovén bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata értelmében nem lehet az a kár, amely magából a végrehajtásból ered. A végrehajtás ezen okból történő felfüggesztésének esélyét tovább csökkenti az a körülmény, hogy főszabály szerint a végrehajtási eljárás által érintett adóst nem illeti meg az ingyenes jogi segítségnyújtás, és arra sincsenek eszközei, hogy ügyvéd által képviseltesse magát, ami az esetek többségében ahhoz vezet, hogy az ilyen eljárás keretében az adóst nem segíti ügyvéd. Ráadásul, az irányadó szlovén törvényi rendelkezések értelmében a hitelező a végrehajtás felfüggesztésének esetére az adóstól garancia nyújtását követelheti, melynek nem teljesítése esetén a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

Mindezen okokból kifolyólag az ügyben eljáró szlovén bíróság felfüggesztette az előtte folyamatban lévő eljárást és előzetes döntéshozatali kérelem formájában a következő kérdést terjesztette az Európai Unió Bírósága elé: „Az európai uniós jog tényleges érvényesülésének elvére figyelemmel, úgy kell e értelmezni a 93/13/EGK […] irányelvet, hogy a végrehajtási bíróság a végrehajtási eljárás során a közvetlenül végrehajtható közjegyzői okiratban (végrehajtható okiratban) foglalt tisztességtelen szerződési feltétel miatt köteles hivatalból megtagadni a végrehajtást a jelen ügyhöz hasonló olyan ügyben, amelyben a tagállami eljárásjogi szabályozás nem biztosítja a végrehajtási bíróság számára annak tényleges lehetőségét, hogy a végrehajtást az adós mint fogyasztó által indított megállapítási perben a szerződési feltétel tisztességtelen jellegére vonatkozó jogerős érdemi határozat meghozataláig (az adós kérelmére vagy hivatalból) megszakítsa vagy felfüggessze?”

Kérdésével tehát lényegében véve arra kért választ a szlovén bíróság, hogy a tényleges érvényesülés elvének fényében úgy kell e értelmezni a 93/13 irányelvet, hogy azzal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az a nemzeti bíróság, amely egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között közjegyzői okirat formájában létrejött jelzáloghitel szerződés végrehajtása iránti kérelem ügyében jár el, sem a fogyasztó kérelmére, sem hivatalból nem rendelkezik annak lehetőségével, hogy megvizsgálja, hogy az ilyen okiratban foglalt szerződéses feltételek nem tisztességtelen jellegűek e ezen irányelv értelmében, és hogy ennek alapján felfüggessze a kért végrehajtást.

Ítéletében az Európai Unió Bírósága mindenek előtt emlékeztetett arra, hogy a tényleges érvényesülés elve értelmében a tagállamok eljárási autonómiája körében megalkotott nemzeti jogszabályi rendelkezések nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jog által biztosított jogok gyakorlását. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében azt a kérdést, hogy valamely nemzeti rendelkezés lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi e az uniós jog alkalmazását, e rendelkezésnek az egész eljárásban betöltött helyét, valamint azt figyelembe véve kell megvizsgálni, hogy miként zajlik az eljárás, és melyek a sajátosságai a különböző nemzeti fórumok előtt. Ebből a szempontból adott esetben azokat az elveket is figyelembe kell venni, amelyek a nemzeti bírósági rendszer alapjául szolgálnak, mint például a védelemhez való jog, a jogbiztonság elve, és az eljárás szabályos lefolytatásának elve.

Ezt követően a luxemburgi bírák ezen alapvetések fényében tették vizsgálatuk tárgyává a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó szlovén szabályozást, aminek eredményeképpen megállapították, hogy az nem garantálja az irányelv által a fogyasztók számára biztosított jogok érvényesülését.

Az a bíróság ugyanis, mely a végrehajtás elrendelése tárgyában dönt, nem ellenőrizheti, hogy a fogyasztói szerződés, melynek végrehajtásának elrendelését kérelmezték, tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket. Ezt a vizsgálatot az a bíróság végezheti el, melyhez a fogyasztó a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt nyújtott be keresetet. A végrehajtás elrendelése tárgyában eljáró bíróság nem rendelkezik azzal a lehetőséggel sem, hogy felfüggessze a végrehajtást a szerződés érvénytelensége tárgyában eljáró bíróság érdemi döntéséig azon okból kifolyólag, hogy a szerződés esetlegesen tisztességtelen feltételeket tartalmaz. Jóllehet a nemzeti szabályozás elvileg lehetővé teszi a végrehajtás felfüggesztésének fogyasztó általi kérelmezését, annak teljesítését azonban nagyon szigorú eljárási feltételekhez köti. Így például a hitelező garancia nyújtását követelheti a fogyasztótól. Ezek a követelmények pedig gyakorlatilag szinte lehetetlenné teszik egy ilyen felfüggesztő intézkedés elérését, mivel valószínű, hogy egy fizetési hátralékban lévő adós nem rendelkezik a megkövetelt garancia nyújtásához szükséges pénzügyi forrásokkal. A végrehajtás felfüggesztésének elérését tovább nehezíti a fogyasztók számára a jogi segítségnyújtás kérelmezésének lehetetlensége. A végrehajtás felfüggesztésének elmaradása viszont azzal a veszéllyel jár a fogyasztó számára, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlanra vezetett végrehajtást már azelőtt lefolytatják, hogy a szerződés érvénytelensége tárgyában eljáró bíróság érdemi döntést hozna az ügyben. Ilyen körülmények között, még ha ezen érdemi határozatot az érintett fogyasztó javára hozzák is meg, ez utóbbi csak utólagos védelemben részesülhet, kártérítés formájában. A nemzeti szabályozás által a fogyasztók számára biztosított védelem tehát hiányos és nem elégséges, különösen akkor, ha a végrehajtás alá vont ingatlan e fogyasztónak és családjának lakóhelyét alkotja, amely ekkor végleg elveszhet. Ezen okokból kifolyólag a Bíróság megállapította, hogy a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett irányelvvel ellentétes az alapügyben szereplő szlovén szabályozás.

A luxemburgi taláros testület azt is egyértelművé tette ítéletében, hogy amennyiben van a nemzeti szabályozásnak az alkalmazandó uniós joggal összhangban álló értelmezése, akkor a tagállami bíróságok kötelesek ezt az értelmezést alapul venni, s ezen kötelezettségük még akkor is fennáll, ha adott esetben módosítaniuk kell a korábbi állandó értelmezési gyakorlatukat. Ebből következően valamely nemzeti bíróság nem tekintheti megalapozottan úgy, hogy csupán azon okból kifolyólag nem tudja a kérdéses nemzeti rendelkezést az uniós joggal összhangban értelmezni, hogy e rendelkezést korábban állandó jelleggel az uniós joggal összeegyeztethetetlen módon értelmezte.

A Bíróság ítéletét itt elolvashatja.

A hatályos magyar jog kifejezetten lehetővé teszi a végrehajtási eljárásnak a per jogerős befejezéséig történő felfüggesztését, ha a végrehajtás alapjául szolgáló követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony a per tárgya. A bíróság döntése tekintetében a törvény semmilyen megszorító rendelkezést nem tartalmaz, így a hatályos magyar szabályozás a Bíróság ezen ítélete alapján sem tűnik ellentétesnek az irányelvvel. Ugyanakkor véleményem szerint – a jogbiztonság és az irányelvnek való megfelelés érdekében - célszerűbb lenne a végrehajtás felfüggesztését nem lehetőségként, hanem kötelezettségként előírni a bíróság számára, ha a pert fogyasztó indította és keresetében általános szerződési feltétel(ek) tisztességtelenségén alapuló érvénytelenségre (is) hivatkozik.

Regisztráljon honlapomra!

Évi 3.000,- Ft használati díj megfizetése ellenében - a Felhasználási Feltételekben foglaltak szerint - egy éven át korlátlan hozzáférést kap a honlap díjköteles tartalmi elemeihez is, így - egyebek mellett - letöltheti és elolvashatja a "Fejezetek a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések köréből" című, valamint a "A követelések határon átnyúló érvényesítésének és behajtásának jogi eszközei az Európai Unióban (kérdések - válaszok). 1. Polgári és kereskedelmi ügyek" című e-book-okat, csakúgy, mint az Európai Unió Bírósága magyar szemmel is fontos ítéleteiről írt cikkeimet és beszámolóimat, és nyomon követheti az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő magyar vonatkozású ügyeket.

A regisztráció édekében töltse ki az alábbi regisztrációs űrlapot!