C-218/12 sz. ügy: joghatóság határon átívelő fogyasztói szerződésekből eredő jogviták esetén (2013. október 17.)

A fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam bíróságai joghatóságának megállapításának nem szükséges feltétele, hogy a szerződés azon technikai eszköz (pl. internet) révén jöjjön létre, melynek segítségével a fogyasztóval szerződő vállalkozás üzleti tevékenységét ezen tagállam irányában kifejti.

Az Európai Unióban a tagállamok bíróságainak joghatóságát a határon átivelő polgári, illetve kereskedelmi ügyek tekintetében a Tanács 44/2001/EK rendelete szabályozza. A rendelet értelmében a joghatóság - főszabály szerint - az alperes lakó-, illetve tartózkodási helyéhez igazodik, ám természetesen ebben az esetben is igaz, hogy nincs olyan jogi szabály, ami alól ne lennének kivételek. Az egyik ilyen kivétel a határon átívelő fogyasztói jogvitákhoz kapcsolódik. A rendelet ugyanis - a fogyasztói igények érvényesítését megkönnyítendő - lehetővé teszi, hogy a fogyasztó saját tagállamának illetékes bírósága előtt indítson pert a vele szerződő üzleti vállalkozás ellen, feltéve, hogy két konjunktív feltétel teljesül. Az első, hogy az adott vállalkozásnak az üzleti tevékenységét a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban is ki kell fejtenie, vagy legalább - valamilyen úton-módon - ezen tagállam felé közvetítenie kell, a másik feltétel pedig, hogy a jogvita tárgyául szolgáló szerződés ezen üzleti tevékenység keretében jöjjön létre. Mivel napjainkban általánosan elterjedt, hogy a professzionális üzleti vállalkozások saját internetes honlapot üzemeltetnek, s ezen honlap segítségével kínálják, reklámozzák, sőt - sok esetben - árulják is szolgáltatásaikat, a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam joghatóságának kérdése természetesen leginkább a vállalkozások globális internetes jelenlétével, illetve online tevékenységével összefüggésben merül fel. Az Európai Bíróság már számos ítéletében kísérelte meg definiálni azon szempontok rendszerét, melyek segítségével megítélhető, hogy egy internetes honlap megalapozhatja-e a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam bíróságainak joghatóságát. A ma kihirdetett ítélet alapjául szolgáló ügy tényállása szerint egy Saarbrückenben élő magánszemély használt gépjárművet vásárolt egy Franciaországban működő használtautó-kereskedéstől. Utóbbi üzleti tevékenysége körében internetes honlapot is üzemeltet, melyen - kapcsolattartási célból - francia telefonszámok mellett egy német mobiltelefonszám is fel van tüntetve. Az ügylet létrejöttét követően a vásárló szavatossági jogai érvényesítése érdekében pert indított az eladó ellen az illetékes saarbrückeni bíróság előtt, aki azonban - joghatóság hiányában - a keresetet elutasította. A vásárló fellebbezése folytán másodfokon eljáró tartományi bíróság ezzel szemben azon a nézeten volt, hogy a német bíróságok joghatósággal rendelkeznek a kereset elbírálására, tekintettel arra, hogy fogyasztói jogvitáról van szó, és az eladó pozíciójában lévő üzleti vállalkozás tevékenységét - internetes oldala segítségével - Németországban is kifejti. Az ügy specialitását az adta, hogy bár a francia vállakozás - honlapja révén - nem vitatottan Németországban élő fogyasztók felé is "irányította" szolgáltatásait, ám a jogügylet az eladó és a vevő között nem ezen eszköz igénybe vétele révén, vagyis nem interneten keresztül jött létre. Ilyen körülmények között tette fel a Saarbrückeni Tartományi Bíróság az Európai Bíróságnak azt a kérdést, hogy a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam felé is irányuló üzleti tevékenységet folytató vállalkozás, valamint a fogyasztó közötti jogvita vonatkozásában az utóbbi lakóhelye szerinti tagállam bíróságai joghatóságának megállapításának szükséges feltételét képezi-e, hogy az üzleti tevékenység ezen tagállamban való kifejtésének módja, eszköze, valamint a vállalkozás és a fogyasztó közötti szerződés létrejötte között okozati összefüggés álljon fenn. Válaszában az Európai Bíróság annak a véleményének adott hangot, hogy egy ilyesfajta összefüggés szükségessége sem a rendelet érintett rendelkezésének szövegéből, sem pedig annak - alapvetően fogyasztóvédelmi - céljából nem vezethető le. Az összefüggés bizonyíthatóságával kapcsolatos nehézségek ugyanis a fogyasztókat visszatarthatnák a saját tagállamuk bíróságai előtti perindítástól, s ezzel a kívánt cél, vagyis a fogyasztóvédelem magas szintje kerülne veszélybe. A luxemburgi testület tehát azt a választ adta a német bíróságnak, hogy egy ilyesfajta összefüggés nem feltétele a joghatóság megállapításának, ugyanakkor hasznos jelzés lehet arra nézve, hogy az adott üzleti vállalkozás ténylegesen kifejti tevékenységét a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban.

Megjegyezzük, hogy az Európai Bíróság ítéletével összhangban állónak tűnő szabályt tartalmaz a 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. 6:161.§-a, mely kimondja, hogy a bíróság eltérhet a jogosult által megjelölt kellékszavatossági októl, de nem kötelezhet olyan kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.

Dr. Fülöp Botond

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.