C-688/18. számú ügy – a tárgyalás vádlott távollétében történő megtartásának feltételei (2020. február 13.)

Nem ellentétes az uniós joggal a tárgyalásnak az azt alapos ok hiányában elmulasztó vádlott távollétében történő megtartása, amennyiben a bíróság a meg nem jelenő vádlottat előzetesen tájékoztatta azokról a feltételekről, amelyek mellett erre a tárgyalásra – ha alapos ok nélkül nem jelenik meg – sor kerülhet és a tárgyaláson mindvégig védő képviselte. Ugyancsak nem ellentétes az uniós joggal a tárgyalásnak az azt rajta kívül álló okból elmulasztó vádlott távollétében történő megtartása, ha a tárgyaláson megjelenni nem képes vádlott előírt határidőn belül új tárgyalási időpontot kérhet és – a távollétében megtartott tárgyaláson elvégzett eljárási cselekményekkel kapcsolatos tájékoztatást követően - nyilatkozhat arról, hogy kéri-e ezen eljárási cselekmények jelenlétében történő megismétlését, és ha igen, a bíróság ezen kérelemnek megfelelően jár el.

A 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: „irányelv”) a tisztességes eljáráshoz fűződő jog erősítése céljából közös minimumszabályokat rögzít az ártatlanság vélelmének egyes vonatkozásaira és a tárgyaláson való jelenlét jogára vonatkozóan. Az irányelv 8. cikke értelmében a tagállamok biztosítják a terheltek számára a tárgyaláson való jelenlét jogát. A tagállamok két feltétel teljesülése mellett rendelkezhetnek úgy, hogy az olyan tárgyalás, amelynek eredményeként határozat születhet a vádlott bűnösségéről vagy ártatlanságáról, az érintett személy távollétében is megtartható: egyrészt a terheltet kellő időben tájékoztatni kell a tárgyalásról és a meg nem jelenés következményeiről, másrészt pedig  a tárgyalásról értesített terhelteket meghatalmazott vagy kirendelt védőnek kell képviselnie.

A kérdést előterjesztő bolgár bíróság előtt két személy ellen folyik büntetőeljárás emberölés, rablás és lopás elkövetése céljából létrehozott bűnszervezetben való részvétel vádjával. A vádlottakat tájékoztatták azokról a feltételekről, amelyek mellett a tárgyalás távollétükben is megtartható, vagyis ha alapos ok nélkül nem jelennek meg, valamint arról, hogy ilyen esetben a végleges érdemi határozat rájuk nézve kötelező, és nem támadható meg azon az alapon, hogy nem jelentek meg személyesen a tárgyaláson. Az ügyben megtartott első hét tárgyalást - a vádlottak betegséggel indokolt távolmaradása okán – el kellett napolni. Ezt követően a kérdést előterjesztő bíróság állást foglalt arról, hogy az alapügyben az említett vádlottak távollétében is lehetséges tárgyalás tartása. A vádlottak a bíróság ezen döntését követően megtartott tizenkét tárgyaláson sem jelentek meg, majd pedig a tizenharmadikon megjelentek és a védőikkel való egyeztetést követően kijelentették, hogy tudomást szereztek a megelőző tárgyalás jegyzőkönyvéről, valamint a távollétükben felvett bizonyítékokról, és nem kívánják e bizonyítékoknak a jelenlétükben történő újbóli felvételét. A távollétükben elvégzett eljárási cselekményeket ennél fogva nem ismételték meg. A következő tárgyaláson, melyen a vád koronatanúját kihallgatták, az egyik vádlott ismét nem jelent meg, őt védője képviselte. A soron következő tárgyaláson azután megjelent, és a védőjével való egyeztetést követően kijelentette, hogy tudomást szerzett a megelőző tárgyalás jegyzőkönyvéről és a távollétében felvett bizonyítékokról, valamint hogy személyesen részt kíván venni a terhelő vallomást tevő koronatanú kihallgatásán. A kérdést előterjesztő bíróság helyt adott e kérelemnek, és e tanút ismételten kihallgatta. A szóban forgó vádlottnak így lehetősége volt arra, hogy teljes körűen részt vegyen e meghallgatáson, és az általa feltenni kívánt kérdéseket előterjessze. A védők mindvégig jelen voltak az eljárás során.

A kérdést előterjesztő bolgár bíróságban az eljárás során kétségek ébredtek a tárgyalás vádlott távollétében történő megtartásának feltételeivel kapcsolatos nemzeti jogi rendelkezések irányelvvel való összhangját illetően, ezért az előtte folyamatban lévő büntetőeljárást felfüggesztette és előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához. Kérelmében arra a kérdésre kért választ a luxemburgi taláros testülettől, hogy sérül e a vádlottnak az irányelv szerinti tárgyaláson való jelenléthez való joga, ha a büntetőeljárásban az egyik tárgyaláson, melyre a vádlottat szabályszerűen idézték, a meg nem jelenés jogkövetkezményeiről tájékoztatták, és azon a védője jelen volt, a vádlott neki felróható okból nem jelent meg, illetve, ha neki fel nem róható okból (pl. betegség miatt) nem jelent meg, azonban ezt követően a távollétében végzett cselekményekkel kapcsolatos tájékoztatás alapján vagy úgy határozott, hogy nem kérdőjelezi meg e cselekmények jogszerűségét meg nem jelenésére való hivatkozással, és nem kéri a jelenlétében való megismétlésüket, vagy pedig úgy, hogy e cselekményeken részt kíván venni, mely nyilatkozatára tekintettel a bíróság a vádlott által említett személyt ismételten kihallgatta, és a vádlott részére lehetővé tette az e kihallgatáson való teljes körű részvételt.

Ítéletében a luxemburgi bírói grémium emlékeztetett arra, hogy az írányelv minimális szintű harmonizációt valósított meg, ezért az nem értelmezhető teljes és kimerítő jogi aktusként. Ami a terheltek tárgyaláson való jelenléthez fűződő – abszolút jellegű jogként nem értelmezhető - jogát illeti, az az – írányelv által tiszteletben tartott - Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 6. cikkében rögzített tisztességes eljáráshoz fűződő jogból következik, amelynek megfelel az Alapjogi Charta 47. cikkének második és harmadik bekezdése, valamint 48. cikke. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlata szerint az EJEE 6. cikkének sem a szövege, sem pedig a szelleme nem akadályozza meg azt, hogy valamely személy saját akaratából – kifejezett vagy hallgatólagos módon – lemondjon a tisztességes eljárás garanciáiról. A tárgyaláson való jelenlét jogáról való lemondásnak azonban egyértelműen kifejezettnek kell lennie, és a bűncselekmény súlyának megfelelő minimális garanciák kell, hogy övezzék. Ezenkívül semmilyen nyomós közérdekbe nem ütközhet.

Az az eset, amikor a vádlottat a bíróság előzetesen tájékoztatta azokról a feltételekről, amelyek mellett erre a tárgyalásra – ha alapos ok nélkül nem jelenik meg – sor kerülhet, ám azon a vádlott alapos ok hiányában, vagyis saját döntése alapján nem jelenik meg, védője ugyanakkor mindvégig jelen van, megfelel az irányelv 8. cikkében foglalt feltételeknek, következésképpen a tárgyalásnak a vádlott távollétében történő megtartását ezen feltételek mellett lehetővé tevő nemzeti szabályozás nem ellentétes az irányelvvel.

Hasonlóképpen, az a nemzeti szabályozás sem tekinthető ellentétesnek az irányelvvel, mely szerint a rajta kívül álló okokból, mégpedig betegség miatt a tárgyaláson megjelenni nem képes vádlott előírt határidőn belül új tárgyalási időpontot kérhet és – a távollétében megtartott tárgyaláson elvégzett eljárási cselekményekkel kapcsolatos tájékoztatást követően - nyilatkozhat arról, hogy kéri-e ezen eljárási cselekmények jelenlétében történő megismétlését, és ha igen, a bíróság ezen kérelemnek megfelelően jár el. Ha ugyanis a vádlott a tájékoztatást követően akként nyilatkozik, hogy nem fog a távolmaradására hivatkozni az elvégzett eljárási cselekmények jogszerűségének vitatása érdekében, és nem kéri a jelenlétében történő megismétlésüket, az a tárgyaláson való jelenlét jogáról való egyértelmű lemondásnak tekinthető, ha pedig akként nyilatkozik, hogy kéri a távollétében elvégzett eljárási cselekményeknek a jelenlétében történő megismétlését és a bíróság ezen kérelemnek megfelelően jár el, akkor nem tekinthető úgy, hogy a tárgyaláson nem volt jelen.

Az ítélet itt olvasható.

Dr. Fülöp Botond

2020. március 1.

Regisztráljon honlapomra!

Évi 3.000,- Ft használati díj megfizetése ellenében - a Felhasználási Feltételekben foglaltak szerint - egy éven át korlátlan hozzáférést kap a honlap díjköteles tartalmi elemeihez is, így - egyebek mellett - letöltheti és elolvashatja a "Fejezetek a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések köréből" című, valamint a "A követelések határon átnyúló érvényesítésének és behajtásának jogi eszközei az Európai Unióban (kérdések - válaszok). 1. Polgári és kereskedelmi ügyek" című e-book-okat, csakúgy, mint az Európai Unió Bíróságának magyar szemmel is fontos ítéleteiről írt cikkeimet és beszámolóimat, és nyomon követheti az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő magyar vonatkozású ügyeket.

A regisztráció édekében töltse ki az alábbi regisztrációs űrlapot!