C-32/14. sz. ügy – közokiratba foglalt fogyasztói szerződések közvetlen végrehajthatósága az uniós fogyasztóvédelmi jog tükrében (2015. október 01.)

Az Európai Unió Bírósága 2015. augusztus 1-jén hirdette ki ítéletét az ügyben. Mielőtt ismertetjük a Bíróság ítéletét, érdemes néhány szóban feleleveníteni az ügy ténybeli és jogi hátterét.

Az alapügy felperese közjegyzői okiratba foglalt, jelzálogjoggal biztosított fogyasztói kölcsönszerződést kötött az alperessel, vagyis az ERSTE Bankkal. A felperes a kölcsön megfizetésére vonatkozóan – ugyancsak közokiratba foglalt – kötelezettségvállaló nyilatkozatot is tett. A szerződésszerű teljesítés elmaradása folytán a bank felmondta a szerződést, majd kérelmére a közjegyző végrehajtási záradékkal látta el a kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Felperes a közjegyzőhöz benyújtott kérelmében kérte az ERSTE Bankkal kötött kölcsönszerződésre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazó közokirat alapján kiállított végrehajtási záradék törlését, többek között arra hivatkozva, hogy e szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmaz. Felperes kérelmét a közjegyző elutasította, így az ügy – felperes fellebbezése folytán – az előterjesztő bíróság elé került.

Az ügy által felvetett jogkérdés pedig lényegében véve akként fogalmazható meg, hogy megfelel-e az uniós fogyasztóvédelmi jogból eredő követelményeknek az az eljárás, melynek során a fogyasztói szerződésből eredő követelés végrehajtását lehetővé tevő végrehajtási záradék kiállítására, s ezáltal a fogyasztóval szembeni végrehajtási eljárás megindítására a törvény által a végrehajtható okirattal szemben meghatározott alaki és tartalmi követelmények teljesítése esetén, vagyis a szerződési kikötések esetleges tisztességtelenségére vonatkozó tartalmi vizsgálat nélkül, automatikusan sor kerülhet. A magyar szabályozás értelmében ugyanis a szerződési feltételek érvényességének közjegyző általi vizsgálata nem lehetséges sem a végrehajtási záradék kiállításakor, sem annak törlésekor. 

Ítéletében a luxemburgi bíróság mindenek előtt összefoglalta az általános szerződési feltételek tisztességtelen jellegének tagállami bíróságok által történő vizsgálatára vonatkozó eljárásjogi követelményekkel kapcsolatos eddigi joggyakorlatát. Ezen joggyakorlat kapcsán – az Európai Bizottsággal ellentétben - arra a következtetésre jutott, hogy az - tekintettel a bírósági és a közjegyzői funkciók közötti alapvető különbségekre - a közjegyzőkre nem vonatkozhat. A 93/13 irányelv továbbá nem tartalmaz egyetlen rendelkezést sem azon szereppel kapcsolatban, amelyet a közjegyző a tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatával kapcsolatban elláthatna, vagy el kellene látnia. Így ezen irányelv nem szabályozza azt a kérdést, hogy a bírósági funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó hatáskörök gyakorlásának lehetőségét ki kell-e terjeszteni a közjegyzőre olyan körülmények között, amelyek között a nemzeti szabályozás azt a hatáskört ruházza rá, hogy a szerződésre vonatkozó közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el, majd később, adott esetben törölje azt. Következésképpen a végrehajtás és az ennek keretében a közjegyzőkre ruházott feladatok nemzeti mechanizmusainak uniós jogi harmonizációja hiányában az ilyen szabályok megállapítása az eljárási autonómia elve alapján az egyes tagállamok belső jogrendjébe tartozik, azzal a feltétellel azonban, hogy e szabályok nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló jellegű belső jogi helyzetekre vonatkozókhoz képest (az egyenértékűség elve), és nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jog által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve).

A Bíróság úgy foglalt állást, hogy az eljárás tárgyát képező magyar szabályozás mindkét elvvel összhangban áll. Egyrészt ugyanis a magyar eljárási rendszerben a közjegyző egy fogyasztói szerződésre vonatkozó közokirat elkészítésének szakaszában jogosult többek között arra, hogy e szerződés kikötései tisztességtelen jellegének tekintetében megelőző szerepet játsszon, és egyébiránt kifejezetten köteles tanácsaival biztosítani az egyenlő bánásmódot a hatáskörébe utalt eljárások során, beleértve a végrehajtási eljárást is. Másrészt pedig a fogyasztónak lehetősége van a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, illetve a már megindított végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránt pert indítani, s ezen eljárások során – ideiglenes intézkedésként – kérheti a végrehajtás felfüggesztését. Márpedig az a körülmény, hogy a fogyasztó csak akkor hivatkozhat a tisztességtelen feltételekkel szembeni jogszabályi védelemre, ha bírósági eljárást indít, önmagában nem tekinthető a tényleges érvényesülés elvével ellentétesnek, mivel a 93/13 irányelvben biztosított hatékony bírói jogvédelem azon az előfeltevésen alapul, hogy valamelyik szerződő fél előzőleg nemzeti bírósághoz fordult. Azon kérdés értékelését, hogy az alapeljárás körülményei között a magyar eljárásjogi szabályok hatékony bírói jogvédelmet biztosítanak-e a fogyasztónak, a Bíróság a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság hatáskörébe utalta.

Ezen megfontolások összességére tekintettel az Európai Unió Bírósága azt a választ adta a Fővárosi Törvényszék kérdésére, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződésre vonatkozó közokiratot az alakszerűségi követelmények tiszteletben tartása mellett elkészítő közjegyző számára lehetővé teszi, hogy az említett közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el, illetve hogy megtagadja e végrehajtási záradék törlését, miközben egyik szakaszban sem került sor az említett szerződés kikötései tisztességtelen jellegének vizsgálatára.

Az ítélethez egy megjegyzést szeretnék csupán fűzni. Kétségtelen tény, hogy a fogyasztónak közokiratba foglalt fogyasztói szerződés esetén is lehetősége van arra, hogy az ellene végrehajtási záradék útján, tehát kvázi automatikusan megindult végrehajtási eljárást kereset benyújtásával és a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemmel szinte azonnal „megakassza”. Arra is lehetősége van, hogy a szerződés teljes vagy részleges érvénytelenségének megállapítására irányuló keresettel a végrehajtást megelőzze. Ugyanakkor, éppen az ítéletben is említett tényleges érvényesülés elvére tekintettel, mindenképpen megfontolandónak tartanám a szabályozás olyan értelmű módosítását, mely a közjegyző kötelezettségévé teszi, hogy a végrehajtási záradék kiállításával egyidejűleg a fogyasztót írásban, részletesen és utólag bizonyítható módon oktassa ki az általa sérelmesnek vélt végrehajtás megszüntetésére, korlátozására, illetve felfüggesztésére irányuló jogi lépések lehetőségéről, illetve az azokra vonatkozó lényeges szabályokról. A felek megfelelő jogi kioktatása egyébként a jelenlegi törvényi szabályozás alapján is a közjegyzők törvényben foglalt kötelezettsége (Kjtv. 1.§), ám ezen kioktatási kötelezettség törvényi pontosítását és végrehajtásának ellenőrizhetővé tételét a fogyasztó szerződések vonatkozásában – a fogyasztó hátrányosabb helyzetére és a szerződések bonyolult, az átlagosan tájékozott és figyelmes fogyasztó számára gyakran nehezen értelmezhető szövegére tekintettel – mindenképpen célszerűnek és indokoltnak tartanám.

A Bíróság ítéletét itt találja.

Dr. Fülöp Botond

2015. október 11.

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.