C-269/19. számú ügy –  a változó kamatláb meghatározásának mechanizmusát rögzítő feltételek tisztességtelen jellegének jogkövetkezményei fogyasztói kölcsönszerződés esetén (2020. november 25.)

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: „Irányelv) 6. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

Az alapeljárás felperese fogyasztóként változó kamatozású kölcsönszerződést kötött az alperesi pénzintézettel. A szerződés több általános szerződési feltétel révén rögzítette a kölcsön futamideje alatt érvényes mindenkori kamatláb meghatározásának módját. Felperes 10 évvel a szerződés megkötését követően keresetet indított az illetékes kolozsvári bíróság előtt a célból, hogy e bíróság állapítsa meg a változó kamatlábbal kapcsolatos szerződési feltételek tisztességtelen jellegét, következésképpen azok abszolút semmisségét, és ebből következően semmisítse meg az e feltételek alapján meghatározott ütemezést. Azt is kérte e bíróságtól, hogy az alperest kötelezze az említett feltételek módosítására, valamint arra, hogy térítse vissza a tisztességtelen jelleg megállapításából eredő túlfizetést. A perben felperes többek között azt állította, hogy a szóban forgó feltételek lehetővé tették alperes számára, hogy önkényesen módosítsa e kamatláb összegét, és így mint fogyasztónak megsértette jogos érdekeit.

Miután az elsőfokú bíróság felperes keresetének részben helyt adott, az alperesi pénzintézet fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő kolozsvári fellebbviteli bírósághoz. E bíróság észlelte, hogy a román bíróságok eltérően értelmezik és alkalmazzák az Irányelv 6. cikkét a román jogba átültető rendelkezését, elsősorban az azon feltételek tisztességtelen jellegének megállapításából eredő következmények meghatározását illetően, amelyek a változó kamatláb meghatározásának mechanizmusát nem átlátható módon írják elő. A jogalkalmazási bizonytalanság konkrétan azon kérdés vonatkozásában jelentkezik, hogy az ilyen tartalmú általános szerződési feltételek semmissége esetén milyen módon kell meghatározni az alkalmazandó kamat mértékét. Ezen okból kifolyólag a bíróság felfüggesztette az előtte folyamatban lévő eljárást és négy kérdést terjesztett az Európai Unió Bírósága elé. Kérdéseivel lényegében arra kereste a választ, hogy úgy kell e értelmezni az Irányelv 6. cikkének (1) bekezdését, hogy miután megállapításra került, hogy tisztességtelen jellegűek a kölcsönszerződésnek a változó kamatláb rögzítési mechanizmusát meghatározó feltételei, és amennyiben e szerződés nem maradhat fenn az érintett tisztességtelen feltételek elhagyását követően, továbbá nem létezik olyan diszpozitív nemzeti jogi rendelkezés, amely az említett feltételek helyébe léphet, e rendelkezéssel ellentétes-e az, hogy a nemzeti bíróság a kamatláb számításának új módszerét rögzíti, illetve anélkül hívja fel a feleket arra, hogy tárgyalások útján rögzítsék e kamatláb új számítási módszerét, hogy megadná e tárgyalások keretét. Lényegében véve tehát a kérdések a nemzeti bíróság Irányelvvel összhangban álló hatáskörének meghatározására irányultak abban az esetben, ha a szerződés a tisztességtelen feltétel(ek) elhagyása esetén nem maradhat fenn és nincs a nemzeti jognak olyan diszpozitív rendelkezése, melynek a tisztességtelen feltétel helyére történő beillesztése révén a szerződés „megmenthető” lenne.

Ítéletében a Bíróság először is összefoglalta az általános szerződési feltételek tisztességtelen jellege jogkövetkezményeinek levonása során a nemzeti bíróságok által figyelembe veendő alapvető elvekkel kapcsolatos joggyakorlatát. Erre utalva kiemelte, hogy ha a nemzeti bíróság megállapítja az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződésben szereplő tisztességtelen feltétel semmisségét, e bíróság főszabály szerint nem egészítheti ki a szerződést e feltétel tartalmának módosításával. A bíróság ezen lehetősége ugyanis hozzájárulhatna annak a visszatartó erőnek a megszüntetéséhez, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztók vonatkozásában való puszta és egyszerű alkalmazhatatlansága következtében, mivel az eladók vagy szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák az említett feltételeket annak tudatában, hogy még ha azok érvénytelenségét meg is állapítanák, a szerződést a nemzeti bíróság a szükséges mértékben továbbra is kiegészíthetné oly módon, hogy az említett eladók vagy szolgáltatók érdekei biztosítottak legyenek.

Ezzel szemben, abban az esetben, ha egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződés valamely tisztességtelen feltétel elhagyása után nem maradhat fenn, a Bíróság elfogadta és az Irányelvvel összhangban állónak látta, hogy a nemzeti bíróság a szerződések jogára vonatkozó elvek alkalmazásával a tisztességtelen feltételt a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével helyettesítse olyan helyzetekben, amelyekben a tisztességtelen feltétel érvénytelenségének kimondása miatt a bíróságnak a teljes szerződés semmisségét kellene megállapítania, és ezzel a fogyasztót különösen hátrányos következményeknek tenné ki, vagyis ily módon a fogyasztót büntetné.

Ezek a jogalkalmazási elvek tehát azon kettős célkitűzés elérését hivatottak szolgálni, mely egyrészt a szerződő felek közötti egyenlőség helyreállításában, másrészt pedig a visszatartó jelleg biztosításában ragadható meg.

Mindezek rögzítését követően a Bíróság kiemelte, hogy az említett elvek figyelembe vételével az Irányelv széles körű mérlegelési lehetőséget biztosít a nemzeti bíróságok számára a tisztességtelen jelleg jogkövetkezményeinek levonása során. Ennek megfelelően, ha a nemzeti bíróság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó fogyasztói kölcsönszerződés a szerződésekre vonatkozó jog értelmében jogilag nem maradhat fenn az érintett tisztességtelen feltétel(ek) elhagyása után, és nem létezik a tisztességtelen feltétel(ek) helyettesítésére alkalmas diszpozitív nemzeti rendelkezés, továbbá amennyiben a fogyasztó nem fejezte ki a tisztességtelen feltételek fennmaradására irányuló szándékát, és a szerződés megszüntetése őt különösen hátrányos következményeknek tenné ki, a nemzeti bíróságnak a felek jogai és kölcsönös kötelezettségei közötti tényleges egyensúly helyreállítása céljából minden ahhoz szükséges intézkedést meg kell tennie a belső jogának egészére figyelemmel, hogy a fogyasztót meg lehessen védeni a szerződés megdőléséből eredő hátrányos következményektől. Így például, ha a tisztességtelen jelleg a kölcsönszerződés kamatláb számítására vonatkozó feltételét érinti – amennyiben azt a nemzeti jog lehetővé teszi - felhívhatja a feleket arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a kamatláb számítási módjának meghatározása érdekében, feltéve hogy rögzíti e tárgyalások keretét, és e tárgyalások arra irányulnak, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei között az Irányelv célkitűzéseinek megfelelő tényleges egyensúly jöjjön létre. A bíróság hatásköre ugyanakkor ebben az esetben sem terjeszkedhet túl azon a mértéken, amely feltétlenül szükséges a szerződő felek közötti szerződéses egyensúly helyreállításához, és ily módon a fogyasztónak azon különösen hátrányos következményektől való védelméhez, amelyeket a szóban forgó kölcsönszerződés megsemmisítése válthat ki. 

A Bíróság ítéletét itt elolvashatja.

Dr. Fülöp Botond

2020. december 12.

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.