C-260/18. számú ügy – A fogyasztói hitelszerződés tisztességtelen feltétel alkalmazásából eredő érvénytelenségének jogkövetkezményei (2019. október 3.)

Ha a fogyasztói hitelszerződés valamely tisztességtelen feltételének elhagyása megváltoztatná a szerződés elsődleges tárgyának jellegét, a nemzeti bíróság a szerződést teljes egészében érvénytelennek nyilváníthatja. - A nemzeti bíróság azon lehetősége, hogy a fogyasztói hitelszerződés tisztességtelen feltétel alkalmazásából eredő érvénytelenségét a fogyasztó érdekében ezen feltétel más rendelkezéssel történő helyettesítésével orvosolja, a nemzeti jog diszpozitív rendelkezéseire vagy a felek egyetértése esetén alkalmazandó rendelkezéseire korlátozódik. - Azt a kérdést, hogy a szerződés érvénytelenségének bíróság által ily módon történő kiküszöbölése a fogyasztó érdekében áll-e, nem a szerződés létrejötte, hanem a jogvita időpontjában fennálló vagy előre látható körülmények alapján kell a bíróságnak eldöntenie.

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: „irányelv”) 6. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a tagállami jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek elhagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

Az alapeljárás lengyel felperesei – fogyasztóként - CHF-alapú, változó kamatozású jelzáloghitel-szerződést kötöttek a Raiffeisen Bankkal (a továbbiakban: „bank”). A szerződés általános szerződési feltételei úgynevezett árfolyamrés alkalmazását írták elő, vagyis míg a kölcsön valamint a hátralévő tartozás összegének meghatározása tekintetében a vételi árfolyamot, addig a törlesztőrészletek nemzeti valutában kifejezett összegének meghatározásakor az eladási árfolyam alkalmazását rögzítették.

A hitelfelvevők keresetet terjesztettek az előterjesztő lengyel bíróság elé, amelyben elsődlegesen az alapügy tárgyát képező hitelszerződés érvénytelenségének megállapítását kérték az árfolyamréssel kapcsolatos feltételek tisztességtelen jellegére hivatkozva. E tekintetben azzal érveltek, hogy e rendelkezések jogellenesek, mivel lehetővé teszik, hogy a bank az átváltási árfolyamokat szabadon és önkényesen állapítsa meg. Mivel pedig az említett feltételek elhagyásával lehetetlen lenne meghatározni a megfelelő átváltási árfolyamot, a szerződés teljesíthetetlenné válna, s így nem maradhatna fenn. Álláspontjuk szerint a szerződés a tisztességtelen feltételek elhagyása esetén legfeljebb a nemzeti valutában meghatározott hitelösszeg és a szerződésben rögzített, eredeti kamatláb alapul vételével lenne teljesíthető. Az alperes banknak ugyanakkor az volt a véleménye, hogy az árfolyamrés alkalmazását előíró feltételek érvénytelensége esetén a polgári törvénykönyvben előírt általános elveket kellene alkalmazni, s a bíróságnak akként kellene a szerződés érvénytelenségének okát kiküszöbölnie, hogy az átváltási árfolyamokat meghatározó szerződési feltételeket ezen általános elvek alapul vételével más rendelkezésekkel helyettesíti.

A kérdéseket előterjesztő lengyel bíróság az előzetes döntéshozatali kérelem előterjesztését megelőzően már arra az eredményre jutott, hogy a szóban forgó feltételek tisztességtelenek, vagyis nem kötik a hitelfelvevőket. Ezen tisztességtelenségből fakadó (részleges) érvénytelenség következményeinek meghatározása során azonban kétségei támadtak az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének helyes értelmezése tekintetében. Először is az a kérdés merült fel benne, hogy amennyiben a szerződés érvénytelenségének megállapítása a fogyasztóra nézve hátrányos, lehetséges e az említett szerződés részleges érvénytelenségét a polgári törvénykönyv általános alapelveinek alapul vételével orvosolni.  Abban az esetben, ha e kérdésre nemleges a válasz, azt kívánta megtudni, hogy fenntarthatja-e a bíróság hatályában a szerződésben szereplő tisztességtelen feltételt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása kedvezőtlen hatásokkal járna a fogyasztóra nézve, jóllehet a fogyasztó nem fejezte ki arra irányuló szándékát, hogy az kötelező erejű legyen rá nézve. Arra is választ kért továbbá az előterjesztő bíróság az Európai Unió Bíróságától, hogy mely időpont alapul vételével kell elvégezni a szerződés érvénytelensége hatásainak a fogyasztó szempontjából történő vizsgálatát, illetve, hogy ezen vizsgálatot egyáltalán jogosult-e hivatalból elvgezni. Végül, a lengyel bíróság utolsó kérdése arra irányult, hogy az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének fényében lehetséges-e az árfolyamrés alkalmazását előíró kikötések tisztességtelenségéből eredő részleges érvénytelenség oly módon történő kiküszöbölése, hogy a bíróság a hitelfelvevők fizetési kötelezettségét a nemzeti valutában meghatározott kölcsönösszeg, valamint a szerződésben meghatározott kamat alapul vételével állapítja meg.

Az Európai Unió Bírósága elsőként az előterjesztő lengyel bíróság által feltett negyedik kérdést tette vizsgálata tárgyává. Ezen kérdés lényegét akként határozta meg, hogy ellentétes-e az irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével, ha a tagállami bíróság a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződést teljes egészében érvénytelennek nyilvánítja, mivel úgy ítéli meg, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek elhagyása megváltoztatná a szerződés elsődleges tárgyának jellegét, így az nem maradhat fenn. Ez a kérdés természetesen az árfolyamrés alkalmazására vonatkozó kikötések tekintetében merült fel, az előtejesztő bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy a kölcsönösszeg, illetve a törlesztőrészletek összegének meghatározásakor alkalmazandó árfolyam típusát rögzítő feltételek elhagyása esetén a kölcsönszerződést már nem lehetne deviza alapúnak tekinteni.  Egy ilyen, a szerződés elsődleges tárgyát érintő módosítás pedig a szerződéses szabadság korlátozására vonatkozó, a lengyel jogban előírt általános elvekbe ütközhet.

A Bíróság az előterjesztő bíróság ezen kérdésére nemmel felelt, vagyis arra az eredményre jutott, hogy nem ellentétes az irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével, ha a nemzeti bíróság, miután megállapította valamely devizaalapú és az érintett deviza bankközi kamatlábához közvetlenül kapcsolódó kamatlábhoz kötött hitelszerződés egyes szerződési feltételeinek tisztességtelen jellegét, belső jogának megfelelően úgy értékeli, hogy e szerződés e feltételek nélkül nem maradhat fenn, mivel e feltételek elhagyása megváltoztatná az említett szerződés elsődleges tárgyának jellegét. E tekintetben emlékeztetett az irányelv szóban forgó rendelkezésének szövegére, mely a tisztességtelen feltételeket is tartalmazó szerződés fennmaradását kizárólag abban az esetben teszi lehetővé, ha a szerződés a tisztességtelen feltételek elhagyása esetén is teljesíthető marad. A szerződésnek tehát főszabály szerint úgy kell fennmaradnia, hogy csak a tisztességtelen feltételek elhagyása jelentsen módosulást. Azt a kérdést, hogy ez az feltétel az adott esetben teljesíthető-e, a nemzeti jog alapján kell a bíróságnak eldöntenie. Az irányelv azonban megköveteli, hogy ezen vizsgálatot szigorúan objektív szempontok szerint végezze el, vagyis nem engedhető meg, hogy a nemzeti jogban a szerződő felek valamelyikének helyzetét a szerződés jövőbeli sorsát meghatározó szempontnak lehessen tekinteni. Ha tehát nemzeti bíróság – objektív megközelítésű vizsgálata alapján - úgy ítéli meg, hogy a belső jogának vonatkozó rendelkezései alapján valamely szerződésnek az abban szereplő tisztességtelen feltételek nélküli fenntartása nem lehetséges, a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével főszabály szerint nem áll ellentétben a szerződés teljes érvénytelenségének a megállapítása.

A Bíróság ehhez még hozzátette azt is, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló hitelszerződés árfolyamrésre vonatkozó feltételeinek érvénytelensége bizonytalanná teszi a szeződés fennmaradásának objektív lehetőségét, mivel ezen feltételek elhagyása közvetetten az árfolyamkockázat megszűnését is eredményezné, márpedig – miként azt a Bíróság a korábbi ítéleteiben már megállapította - az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések határozzák meg az alapügyben szereplőhöz hasonló hitelszerződés elsődleges tárgyát.

Ezt követően a luxemburgi bírói grémium az előterjesztő bíróság azon kérdését válaszolta meg, mely egyrészt arra irányult, hogy a szerződés teljes érvénytelensége megállapításának a fogyasztó helyzetére gyakorolt következményeit mely időpontban fennálló körülményekre tekintettel kell a nemzeti bíróságnak vizsgálnia, illetve, másrészt, hogy e tekintetben milyen jelentőséggel bír a fogyasztó ezzel kapcsolatos nyilatkozata.

Ezen kérdés indoka a Bíróságnak egy magyar ügyben, nevezetesen az úgynevezett Kásler-ügyben meghozott ítélete, mely szerint az irányelv 6. cikk (1) bekezdésével nem áll ellentétben az, ha a nemzeti bíróság a tisztességtelen feltételt a belső jog valamely diszpozitív rendelkezésével vagy azt a szóban forgó szerződés feleinek egyetértése esetén alkalmazandó rendelkezésével helyettesítheti, e lehetőség azonban azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben e tisztességtelen feltétel elhagyása arra kötelezné a bíróságot, hogy a szerződés teljes érvénytelenségét megállapítsa, és ezáltal a fogyasztót különösen káros következmények érhetnék, ily módon pedig ez utóbbit büntetné. Ezen helyettesíthetőség ugyanis az irányelv által elérni kívánt azon cél megvalósulását segíti elő, amely a fogyasztó és a vele szerződött fél egyenlőségének helyreállítása révén az előbbi védelmére irányul. Mivel pedig  ez a helyettesíthetőség a fogyasztóvédelem biztosítását azáltal szolgáljal, hogy védi a fogyasztó érdekeit a szóban forgó szerződés teljes érvénytelenségének megállapításából eredő esetleges hátrányos következményektől, e következményeket szükségszerűen a jogvita időpontjában fennálló vagy előre látható körülmények alapján kell értékelni. A fogyasztó védelme az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása során ugyanis csak akkor biztosítható, ha az ebben az időpontban fennálló, valós és ténylegesen megállapítható érdekeit veszi a bíróság figyelembe. Ezen értékelés során ugyanakkor a fogyasztó kinyilvánított szándéka döntő jelentőséggel bír.

A luxemburgi bírák – az előterjesztő bíróság egy másik kérdésére válaszolva – azt is egyértelművé tették, hogy a helyettesítés lehetősége – amely kivételt képez azon főszabály alól, amely szerint a szóban forgó szerződés csak akkor köti a feleket, ha az a benne foglalt tisztességtelen feltételek elhagyásával is teljesíthető – a belső jog valamely diszpozitív rendelkezésére vagy a felek egyetértése esetén alkalmazandó rendelkezéseire korlátozódik. Kizárólag ezen szabályok esetén lehet ugyanis vélelmezni, hogy megalkotásukkor a nemzeti jogalkotó kifejezetten figyelembe vette a felek közötti egyensúly megteremtésének követelményét. Az általános jogelvek és a szokásjog ugyanakkor nem képezhetik alapját a tisztességtelen szerződési feltételek valamely más rendelkezéssel történő helyettesítésének.

Ha pedig a tisztességtelen feltétel előbbiek szerinti helyettesítésére nincs lehetőség, ugyanakkor annak elhagyása e szerződés érvénytelenségének megállapításához vezetne, ami pedig – a bíróság megítélése szerint - kedvezőtlen hatásokkal járna a fogyasztóra nézve, a szerződés ezen okból történő érvénytelenné nyilvánítása a fogyasztó – bíróság általi megfelelő előzetes tájékoztatáson alapuló – nyilatkozatától függ. A fogyasztó ugyanis - saját érdekeinek megfelelően - dönthet úgy, hogy nem kíván a szóban forgó feltétel tisztességtelenségére hivatkozni.

A Bíróság ítélete itt olvasható.

Dr. Fülöp Botond

2019. október 15.

Regisztráljon honlapomra!

Évi 3.000,- Ft használati díj megfizetése ellenében - a Felhasználási Feltételekben foglaltak szerint - egy éven át korlátlan hozzáférést kap a honlap díjköteles tartalmi elemeihez is, így - egyebek mellett - letöltheti és elolvashatja a "Fejezetek a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések köréből" című, valamint a "A követelések határon átnyúló érvényesítésének és behajtásának jogi eszközei az Európai Unióban (kérdések - válaszok). 1. Polgári és kereskedelmi ügyek" című e-book-okat, csakúgy, mint az Európai Unió Bírósága magyar szemmel is fontos ítéleteiről írt cikkeimet és beszámolóimat, és nyomon követheti az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő magyar vonatkozású ügyeket.

A regisztráció édekében töltse ki az alábbi regisztrációs űrlapot!