C-144/23. számú ügy - a felülvizsgálati kérelem engedélyezéséről döntő nemzeti bíróság előterjesztési kötelezettsége (2024. október 15.)

Az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikkének harmadik bekezdése értelmében ha egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben merül fel az uniós jog érvényességével, vagy érvénytelenségével kapcsolatos kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles az Európai Unió Bíróságához fordulni. Ezt a rendelkezést az Európai Unió BÍrósága a CILFIT-ítéletben akként pontosította, hogy az ilyen tagállami bíróság három esetben mentesülhet az előterjesztési kötelezettség alól, nevezetesen ha megállapítja, hogy a felmerült kérdés nem releváns, vagy a szóban forgó uniós jogi rendelkezést a Bíróság már értelmezte, vagy az uniós jog helyes értelmezése olyan nyilvánvaló, hogy az minden észszerű kétséget kizár.

A szlovén polgári eljárásjog szerint a másodfokú bíróság határozatával szemben akkor van csak lehetőség felülvizsgálati kérelmet benyújtani a legfelsőbb bírósághoz, ha azt ezen utóbbi bíróság engedélyezi. (Bizonyos esetekben a magyar polgári eljárásjog is a Kúria előzetes engedélyétől teszi függővé a felülvizsgálati kérelem benyújtását.)

A szlovén legfelsőbb bíróság a jelen ügyben egy felülvizsgálati kérelem engedélyezésére irányuló eljárásban terjesztette elő az előzetes döntéshozatali kérelmet. A luxemburgi taláros testület részére feltett kérdései arra irányultak, hogy ezen eljárás vonatkozásában olyan, az EUMSZ 267. cikkének harmadik bekezdése szerinti tagállami bíróságnak minősül-e, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, s melynek ebből fakadóan egyrészt meg kell vizsgálnia azt a kérdést, hogy köteles-e előzetes döntéshozatali kérelemmel a Bírósághoz fordulnia, amennyiben az uniós jog valamely rendelkezése értelmezésének, vagy érvényességének kérdése felmerül és nem áll fenn egy olyan kivételt megalapozó körülmény sem, mely az előzetes döntéshozatali kérelmet ebben az esetben mellőzhetővé teszi, másrészt pedig, amennyiben ezen vizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy fennáll ilyen körülmény, akkor azt a határozatában pontosan meg kell-e jelölnie.

A Bíróság ítéletében mindkét kérdésre igenlő választ adott. Megállapította ugyanakkor azt is, hogy az a nemzeti bíróság, melynek határozatait a felek a nemzeti legfelsőbb bíróság előtt megtámadhatják, abban az esetben sem minősül olyan, az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdése értelmében vett nemzeti bíróságtnak, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, ha e megtámadás, vagyis a nemzeti bíróság előtti eljárás lefolytatása, előzetes engedélyezési eljárásnak van alávetve.

A BÍróság ítéletét itt elolvashatja.

dr. Fülöp Botond

2024. november 29.

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.